Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

feltételeket, a csak hibátlan diszpozícióban,fellépés lehetőségét, a kritika megkülönböztetett figyelmét. Igy jött létre az a sajátos helyzet, hogy az operai és a prózai részleg két kiváló adottságú, vezető művésze, Schodelné és Egressy nem együtt, hanem egymás ellen kereste a művészi kibontakozás és önmegvalósítás útját. Âz operaháboru harcainak homlokterében ők álltak, mögöttük azonban szinházpolitikai, anyagi és személyi érdekek bonyolult fonadéka rejlett. /Az operaháboru értékelését illetően egyetértünk Pukánszkyné Kádár Jolánnal - A Nemzeti Szinház százéves története

. Bp. 1940. I. 55-62,- és Solt Andor jegyzeteivel,aki egyébként a viták eseménytörténetét is összegezte - V

örösmarty Mihály összes müvei

, 14. Bp. 1969. 575-609./ A radikálisok mellett Egressy változatlanul jó, baráti kapcsolatokat tartott fenn az Athenaeum triászával és asztaltársaságukkal, a Nemzeti Kör elődjével, mint ahogyan az Ifjú Magyarország tagjai maguk is Bajzáék tanítványai voltak, az alapvető szinházi kérdésekben együtt léptek fel az operaháboru szócsatáiban, s véleményük csak lassan határolódott el az athenistáktól. A radikális irányú eszmefejlődés nem jelentkezett azonnal és egyértelműen^ Egressy szinészi teljesítményében. A "mozgalomliteratura" alapelvei /a fokozott tettvágy, a művészet és a napi politika összefüggése, a tekintélyelv elutasítása/ első fokon arra késztették, hogy a színházi élet meglévő fórumai és adottságai közepette keresse a megújulás lehetőségeit. I858 tavaszán újra öt hetet töltött Bécsben és a fennmaradt szinlap-gyüjtemény akkori darabjainak tanúsága szerint máj. 25. és jun. 26. között 16 előadást látott a Burgtheaterben, 20 játékdarabbal. Noha a szinházi fordulat csak hazatérése után várta /máj. JO-án volt Schodelné első szinpadi botránya, jun. 1-én lemondott Bajza az igazgatásról^ ekkori bécsi tartózkodásának nyugtalanabb légköre jól lemérhető. Ezúttal nem készültek általánosításokig jutó utilevelek, alig voltak kiemelkedő alakításokat jelző aláhúzások, és teljességgel hiányoztak a majdani elemzést segitő rájegyzések. Élményei között ezúttal több volt a klasszikus: máj.