Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)
mi hatást gyakoroltak. A tanulással, tudatos pályaépítéssel eltöltött időszak világnézeti hátterét maga Egressy adta meg, a Hölgyfutárban közölt önéletrajzi levélben. Az 1820-as évek közepén, Miskolcon protestáns papnak készülve találkozott egy Czakó nevü elcsapott lelkipásztorral, aki "az 1789-diki eszmék" világával ismertette meg, "a gondolat szabadságát" hirdetve, a fiatal teológusokat. A szinészpálya vonzása, amely az egész reformnemzedékre jellemző, hivatástudattá szilárdulhatott: "A szinpad hatása, mely eddig bizonyos daemoni igézetnek látszott, most ugy tünt fel előttem, mint a legnemesebb szükség érzetének kielégítése. A legjogosabb élvek örömeit nem zavarta többé a tilosnak erkölcsi érzete. Az eszményi szép iránti vonzalom ellenállhatlansága az ész világánál lőn igazolva, szentesítve." Az utólagos emlékezést az életrajzi tények hitelesitik. Csak erős meggyőződés, a színjátszásnak mint társadalmi hasznosságu cselekvésnek felfogása tarthatta meg a kedvezőtlenebb adottságú kezdőt a pályán, amelytől nemzedéktársai mihamar eltántorodtak, fiatalkori botlásnak fogva fel szinészkalandjukat. 1836-ban, az országgyűlési ifjak perének idején Egressy megkapta az első leckét a szinház közvetlen politikai hatóerejéről is. Láthatta, tapasztalhatta a pesti fiatalok válaszadását a budai színtársulat előadásain, amikor a szövegösszefüggésből kiragadott mondatok tüntetéseket robbantottak ki a nézőtéren. /Vő. Erdmann Gyula: Lónyay Gabor naplója . Századok 1976/5. 929-34./ Egressy első bécsi útjáról a megőrzött színlapok és a Hon-r művészben közölt utilevelek adnak képet: OSZK Kézirattár, An, Lit. 1236. és Honművész 1837. jun. 18., 22. szept. 10., 14. A szinlap-gyüjtemény szerint 1837.ápr. 16. és máj. 30. között 31 szinházi előadást látott, valamennyit a Burgtheat erb en, összesen 42 játékdarabbal. Munkamódszere a következő volt: a megvásárolt szinlapon általában sommásan minősítette magát a darabot, a szereposztásban aláhúzással jelölte a neki tetsző szinészi játékot és a hátlapon néhány rájegyzéssel rogzitetce a futó benyomásokat. Az előadást követő délelőttre esett a