Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

a' mellwt bogy a darab 's figyelem' fonalát megszaggatják, sok időt lopnak el. 3. ) Midőn kél személy a' színen fó dolog­gal foglalkozik, kivált ha a' helyzet heves, 's a' többiek csak mellesleg - reflectálva, mintegy pareuihesisben szólnak néhányat, ezen közbe­szólások gyorsan folyjanak, hogy amazok' já­tékának , 'a igy a' hatásnak a' boszontó kése* delmezéssel ne ártsanak. 4. ) Vannak jelenések. mellyek egy főbb eseményre rsak mint egy bevezetésül szolgál­nak : ezen bevezető jelenéseknek ne több ki­emelés-, és nyniaosság adassék, csak mennyi őket aránylag illeti, hogy a' hallgató' figyelme apróságokkal ne fárasztassék a' fő dolog' ro­varára. És ne játszék a' szinész mindig m a­gának, hanem az egésznek, a' tárgynak, azaz: segítse mollválni társa'játékát. 5. ) A' játszók ne bújjanak annyira össze, , '» ne csak egy részét, vagy szegletét foglal­jak el a' színnek, hanem az egészet, ha szinte ketten vannak is a' szinen, '• a' rendes 2, 3, sot néha 4 lépésnyi távolság az állásban tar­tasaek meg szüntelen. ti.) A szerelmeseket játszók szűnjenek meg mar valahára örökké, '• egész a' csö­mArig ölelgetözni, s egymáshoz olly közel súrlódva, tolakodva beszélni le egész jele­néseket: mi több, még nószeméiyek nyúlnak néha a' férfihoz, neinök' méltóságának leala­rftonyitásaval: gondoljak meg, hogy a' sze­relemnek csak főbb momentnma az egymással szorosb érintkezés, 's hogy a' kor' Hiedelme sem engedi meg, kivált társalkodás! 's fenntebh körű és szellemű darabokban, az efféle finom­talan fogdosásokat ; egy kézcsók, a' maga he­lyén, gyakran mindent véghez visz a' mit kell, amúgy az úr' szerelmeskedese semmit sem fog szolgájától különbözni, holott a' rangkülönb­séget legapróbb formákban is megtartani kel­lene. Az illyen egymáshoz ragaszkodás helyén kiviil férfiak közt is szegény tehetségre, vagy készületlenségre mutat. 7.) Ne hadarászxzon kezével a' szinész szünetlen, és ok nélkül, kivált midőn a hely­zet mindennapi, és nyugalmas ; a'gesliculatio, es testjáték soha se legyen üres, hanem min­dig jelentő, és kifejező : örök mozgás nélkül is lehet élénken játszani : Egy híres szinész *) kifejezésének egész ereje csak rhetorical , az az szavalás arezjáték általi volt, kezét csak főbb momentumokban használta. *) C'intféMtMe> 8. ) Az a' panasz, hogy nem értenek jól bennünket ; ennek orvoslását ne ott keressük, hogy a' prosceniumra (melly elválasztó vonal a', nézőktől) kiálijunk ; hanem helyünkön a' színpadon beszéljünk inkább érthetőbben, hogy igazság és természetesség' kárával a' lámpásokhoz mennünk, 's itt a' nézők' egy ré­szének elkerülhetlenül hátat fordiinunk ne kelljen. 9. ) Azok, kiknek a' színpadon levők kö­zül a beszélőt hallani szükséges, ne fordítsa­nak annak hátat egymáshoz suttogva, .hanem figyelmezzenek 's ne szűnjenek meg játsza­ni soha. 10. ) A' belépő ne irányozza lépéseit egye­nesen a'súgónak, kivált kinek csak keresz­tül menőben van beszéde. A' bejövő pedig ne felejtene el a' benlevuket legalább kö­szönteni , 's ezek fogadni ; szintúgy az eluie­netkor. 11. ) A' belépő ne várja ki egészen a' jel­mondatot az ajtón kiviil, hanem egy kissé előbb lépjen be, kivált ha hallania kell a vég­szavakat, s úgy intézze, hogy semmi szünet ne legyen a' jelenések között, kivált verses darabban. 12. ) Ha a' színről többen egy bizonyos helyre mennek el, ne váljanak az ajtón kiviil a nézők' láttára egyik jobbra, másik balra, szinte ha egy helyről kell többnek jóni, ne lépjen egyik jobbról másik balról be. 13. ) Vétessenek a rendező által kérdőre néha egyes tagok, kivált készületlenségrol megrovottak, a' darab', vagy azon jelenés' unalma felöl, melly ben játszanak, 's ba a' dologgal ismeretleneknek találtatnak, kemé­nyen büntettessenek. Vegre-büntetést érdemelne az is, ki az ol­vasó próbán nem tudja folyvást olvasni szere­pét, — mi kivált a' nőnemnél igen boszantó dolog, — mert e' miatt igen nehéz a' darabbal jól megismerkedni. Meg néhány észrevételt a' rendezőség ét próbákról. Ha szinésztagok csak részekben, szere­pekben fognak fel egy színmüvet (mert ax egeszszel csak saját charactere miatt is­merkedik meg); valakinek fel kell azt fogni egészben is, azért, hogy annak sok féle ré­szei az előadásban össze függjenek, egy egész­szé legyenek: — ezen valaki a'rendező. Neki nem csak az egészért, hanem azon egyese­kért is kell külön gondolkozni, kik osztály-

Next

/
Thumbnails
Contents