Csáky Tivadar: Nemzeti Játékszíni Tudósítás 16 számban (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 10., Budapest, 1979)
AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNHÁZI LAP - A Nemzeti Játékszíni Tudósitás az idö rostáján
la akkor, amikor az eredeti magyar dráma megitéléséről volt szó. Ismeretes számos állásfoglalása, amely arról tanúskodik, hogy a máskor oly kérlelhetetlen kritikus elnéző lesz, ha a magyar drámairodalom közepes vagy éppen gyenge alkotásairól kell Ítéletet mondania. Azzal, hogy egyértelműen elutasitotta a Nemzeti Játékszini Tudósítást, megfeledkezett éppen a körülmények gondos mérlegeléséről. Lehet és kell birálni Csákyt esztétikai szempontból; de jóindulatát, segiteni akarását, ügybuzgalmát aligha lehet elvitatni. Semmiképpen sem szolgált rá Bajza gúnyolódására. 1830-ban egy lap megindítása - jól tudjuk - nem csupán esztétikai probléma volt. Legalább annyira adminisztrációs és anyagi is, A hivatalnoki apparátus útvesztőiben megbukott lapalapitási kísérletek sorozata jelzi a nehézségeket. Csáky mecénásként, irodalmi ambíciók nélkül vállalta négy hónapon át a lap anyagi fedezetét. Négy hónapon át előadásról előadásra figyelemmel kisérte a színészek munkáját. A harmincas évektől megjelenő, születendő uj lapokban csak "társbérletben" kapott helyet a színészet. Több mint két évtizednek kellett eltelnie, mig ujabb vállalkozó akad magyar nyelvű színházi lap megjelentetésére.^ Színházi lapok kiadása még hosszú ideig kockázatos vállalkozás Magyarországon. Az 1849 utáni időszakban időnként feltűnő színházi lapok tiszavirág élete jelzi, hogy az anyagi feltételek, valamint a széles körű olvasóközönség hiánya .akadályozza a színházi lap típusának tartós meggyekéreződését. Csáky Tivadar Nemzeti Játékszini Tudósításának, erényeivel és gyarlóságaival, másfél évszázados ellentmondásos utóélete ellenére helye van művelődéstörténetünkben. A lap e reformkorban bekövetkezett polgáriasodásnak, a megpezsdülő magyar nyelvű szellemi életünknek egyik korai előfutára volt.
