Staud Géza: Bayer József tudományos munkássága (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 9., 1979)

Bayer József

K°PP7 Mária alapítványából 2 kötetben nyomtatásban is megjelent. A 200 arany éppen jó időben jött, mert Bayer szülei Baján teljesen tönkrementek és felköltöztek fiukhoz, annak Városmajor utcai lakásába. Most már őket is el kellett tartania. Bayer gondoskodott róluk, halálukig. Ehhez azonban kevés volt a fizetése, hiszen még mindig tolinókként dolgozott a főigazgatóságon. A Kisf aludy-Társaság ugyan tudományos érdemeiért már 1888-ban beválasztotta tagjai közé, s Bayer egyszerre a tudományos élet élvonalába került, de még mindig három évig kellett várnia, mig anyagi helyzete megszilárdult. Végre 189o-ben, 16 évi bizonytalanság után, a Minisztérium kinevezte az immár 59 éves, elismert tudóst rendes tanárnak az V. kerületi Markó-utcai gimnáziumba, ahol aztán 1912-ig, nyugdíjazásáig tanított. Bayer élete delén talált rá igazi hivatására, a színésze ttörténetre . A Nemzeti Játékszín sikere után már egyre-másra jelentek meg a magyar szinészet múltjának részletkérdéseit tárgyaló cikkei a Kisf aludy-Társaság Évlapjaiban, az Egyetemes Philológiai Közlönyben, az Irodalomtörténeti Közleményekben és a Budapesti Szemlében. 1896-ban már ő Írja a Beöthy Zsolt által szerkesztett Magyar Irodalom Története két szinészettörténeti fejezetét. Tanulmányai nyomán lassan megvilágosodnak a magyar művelődéstörténetnek addig ismeretlen területei, s mindinkább kialakul az a kép, amelyet a magyar szinészet történetéről többé-kevésbé mind a mai napig hitelesnek tartunk.