J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)
Azt kellene tennem, de tudom, Húséged legyőz minden akadályt. Jöjj hát velünk, bárhová megyünk. TIVADAR Köszönöm. Mór meg is nyugodtam. MÁWFY Vidd e számadásokét Zworniknak, Nem fog találni gáncsolni valót. TIVADAR Ha csak egy szót szól az a gaz tót, Szent Istvánra mondom, ezt a napot Megkeserüli! MÁRFFX Nem, nem Tivadar! Ne fenyegetödz. Indulj, és igyekezz vissza mielőbb. /Tivadar e l/ És most rajtunk a sor. Fáj szivem Elhagyni e csendes otthont s újra Elsirni bánatunkat azoknak, Akik majd iyójas szóval, megható Szónalommal utasitanak el, Ha segítségükhöz folyamodom. őrök szabály ez: jó tettek helyett Kapsz jó tanácsot és fagyos mosolyt. Ki a függetlenség büszke örömében Él, mint egykor én is, majd megtanít, Hogy az erős akarat, szorgalom Emelte föl nyomorult életét, S mégis csodós dolgokat alkotott, Mert azok, akik bíznak önmagukban 95
