J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)
Sem ő, sem més nem védhet meg előlem, Ha egyszer döntöttem magamban. MÁRFFY Elég! E hangot nem tűröm tovább! Elő a karddal! Huzd ki hüvelyéből! ZSIGMOND / Gúnyosan / Uram, kegyelmezz. Ha jól tudom, Te vagy az erdészem, ugye? Vagy nem? A földnélküli uraság vagy? Jó, ne félj: még találkozunk! Haha! / Ki. Zvornik és a szolgák követik. Márffy utána siet, de Sarolta visszatartj a/ SAROLTA Ne kövesd! Már közel az óra, Amelyben sorsa beteljesedik. Nem érdemel oly tisztes halált, Mint ami a te kardodtól érné. Ha a bolygók járása valaha Elárulta a halandók sorsát, Ugy gonosz állásuk szörnyű véget Jósol a Varosnay-háznak. Vajha addig üldözné őket Egy anya átka, amig nevűk is Eltűnne az emlékezetből. RUDOLF Ki vagy te, asszony? Amit beszélsz, irtózattal tölt el. SAROLTA Hogy ki vagyok? Azt akarod tudni?
