J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

Csupán azt akartam mondani, Legyek bár szörnyeteg - mit bánom én! De ama nemes urak körében Akik kerülnek, elfordulnak tőlem, Egy aem akadna, erre esküszöm, Aki nem nyújtaná boldogan felém Lánya kezét - ha arra méltatnám. MATILDA Nem ily aljasak a magyar urak, Ne hidd. ZSIGMOND Nem jobb a nemes ur Más embernél - és nem is rosszabb. A birtok számit, nem a birtokos. De mit nézzek én menyasszony után: Itt áll előttem, akiben a vér Nemessége párosult a bájjal S tündöklő szépséggel. Matilda, Csak egy szót, egyetlent és holnap Varosnay grófné lehetsz. MATILDA. A te feleséged...! ZSIGMOND Gondold meg jól, mielőtt válaszolsz. Sorsod múlik azon, mit felelsz? Ha igent mondasz, a legmagasabb Hangú dámák sorába emelkedsz, S a budai vár palotáinak Csillogáséban is tündökölni fogsz