J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

cimü háromkötetes magyarországi utleirésa lett. Ebből kölcsönözte Blackwell a tragédia témáját. Miss Pardoe angol ujságirónő egy Törökországról irt feltűnést keltő utleirása után került Magyarországra, ahol a főúri körökben és az Anglia iránt érdeklődő irodalmi világban igazi magyaros vendégbarátsággal fogadták. Pesten Döbrentei Gábor, Shakespeare forditója kalauzolta, de találkozott Mailáth Jánossal, aki megirta az ország statisztikai történetét. Találkozott Horváth Mihállyal, aki "angol nyelvű verseket irt és ugy ismerte Shakespeare-t, mint kevesen Angliában", és az ifjú báró Eötvös Józseffel - Jósikáról pedig azt irta: "ő a magyar Walter Scott". Nemcsak az országot és népét ismerte meg, de töméntelen irodalmi és történelmi értékű történetet, anekdotát gyűjtött össze. Döbrentei, aki Pest nevezetességeit mutatta be Miss Pardoe nak, elkisérte a pesti börtönbe is, ahol találkozott a börtön hirhedt rabjával, gróf Beleznay Ferenccel, az étokverte Beleznay-család sarjával, aki egy birtokpereskedésen felhevülve rátört egy barátja és annak felesége társaságában békésen vecsorázó Károly bátyjára, rálőtt, de golyója az asszonyt találta, aki férje elé ugrott, hogy megmentse. A második golyó a barátot találta, a harmadik megsebesitette Károlyt. A menekülő Ferencet elfogták, rögtönitélő biróság elé állították, amely fejvesztésre it élte, de rokonsága közbenjárására büntetését tizenöt évi súlyos börtönre változtatták. Ezt a Ferencet látogatta meg Miss Pardoe és látogatása kapcsán irta le a Belezney-család átok kisérte történetét, amely azzal a Beleznay generálissal indult, akinek katonai erényei kíméletlen kegyetlenséggel párosultak . János generális unokája, Sámuel gróf, nagy-