J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)
megesett Magyarországon a század elején. A neveket megváltoztatta a szerző, de a történethez ragaszkodott, és csak annyira változtatta meg vagy egészítette ki, amennyire a dramaturgia igénye követelte. De - folytatja Blackwell - azok a valószínűtlennek tünö jelenetek - mint a szolga története, akit a gróf agyonlő, mert a megfulladástól rettegve nem mer a tó mélyére hatolni az elejtett vadkacsáért, vagy a börtönkapu jelenete, vagy Rudolf búcsúja, aki a vérpadról egy szál rózsát küld szerelmének, Matildénak - hiteles tényeken alapulnak. A "hiteles tények" forrásaira Blackwell nem hivatkozik. A darabhoz fűzött jegyzetekben ugyan utal John 13 Paget és George Hering magyarországi utleirásaira, amelyekből az olvasó "megismerheti azt az országot, ahol a vendégbarátság, önzetlen hazafiság és lovagias becsület ősi erejével ragyog egy olyan nép lelkületében, melynél nemesebb még nem tapodta a földet, nem ő— rizte öntudatában függetlenségének kiirthatatlan eszméjét." És Paget nyilt szemű megfigyeléseiből, Hering rajzaiból értékes történelmi, társadalmi, földrajzi, nyelvészeti és folklorisztikus anyagot meríthetett, amelyekkel előmozdíthatta munkája hitelességét. Csakhogy Hering Széchenyinek ajánlott rajzos útleírása, Paget könyve néhány évvel Blackwellnek az Athenaeumban megjelent tanulmányai után jelentek meg s azok a tanulmá13. Paget, John: Hungary and Transylvania, with Remarks on their Institutions Social, Political and Economical, I-II. London, 1839; Hering, George: Sketches on the Merry Danube in Hungary and Transylvania, London, 1838. 153