J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

kor kegyetlen szatírával megírt politikai jellemrajzát foglalja magában. Batthyány Kázmér, 1849-ben Kossuth külügyminisztere és felesége a szabadságharc elbukása után Párizsba emigráltak.és ott fejezték be e politikai portrésorozat írását. Megállapodtak Blackwellel, akivel még otthon kerültek kapcsolatba, hogy angolra fordítja a kéziratot és annak kiadót keres Londonban. Blackwell a kéziratot lefordította, sajtó alá rendezte, az angol olvasók tájékoztatására jegyzetekkel látta el és sikerült a londoni Bentley-kiadóval szerződést kötni a munka kiadására. A könyv már nyomdakész volt, amikor 1853-ban Batthyányt bécsi barátai értesítették, hogy rövidesen amnesztiában részesül, birtokait is viszszakapja. Erre a hírre Batthyány, aki attól tartott, hogy a könyv Magyarországon visszatetszést szülhet, a kiadást letiltotta és Blackwellt azzal az ígérettel kárpótolta az angol kiadás jövedelméért, hogy évi 5000 forint jövedelemmel járó baranyai birtokot fog ráíratni. "El voltam ragadtatva, hogy magyar földbirtokos lehetek, egy »real magyar ember

1* - irta erről Blackwell egy Zichy-Ferraris Emmánuelnek küldött levelében.^*

0 De reményei kútba estek: Batthyány 1854-ben, még az amnesztia előtt meghalt Párizsban, elmaradt a kárpótlás és a Characters angol nyelvű kézirata - az eredeti magyar elkallódott - azóta is kiadatlan maradt, az Akadémia kézirattárában sárgul. Egy másik történelmi becsű, kiadatlanul maradt darabja a hagyatéknak az a másolat, amelyet Blackwell a British Museum Harley MSS gyűjteményének 7314 szám a10. Memoir for count Emmanuel Zichy-Ferraris, 1868. jul. 15. 150