J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

Visszanyerte már öntudatát? BLANKA Vissza. ANTAL Nem tudom, örüljek-é Vagy bánkódjam ezen. A kábulat - ügy látszott - őrködik fölötte, S a valóságról nem vesz tudomást. Áldás az ilyen álom az olyannak, Aki csak fájdalomra ébredhet. BLANKA Félelmetes álom volt - delirált, Tekintetét egy pontra szegezte, Felpattant, kiáltott, majd visszazuhant Mély ájulásba. Utoljára Még nyugodtabbnak láthattad. Rudolf Megkért, tartsuk titokban előtte Sorsát a végső pillanatig. Ugy tettünk. Azt hitte, megmenekült, Fohászkodott érte - innen Lett úrrá rajta az apátia. ANTAL És mi zaklatta föl? BLANKA Mikor Tivadar Megjött a tárgyalásról, megszokott Nyilt modorában közölte velem A végzetes Ítéletet.