J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

/ A szolgák Zsigmondot összetákolt hordágyra teszik. - Frigyes Matildéhoz fordul. ­Rudolf felveszi a kardo t/ RUDOLF /A szolgákho z/ A kardot is! / A tetemre tesz i/ /Félr e:/ Még jó szolgálatot Tehet. /A szolgákhoz / Siessetek! Fel, a kastélyba! FRIGYES Mi a szándékod? RUDOLF Nem tartozik rád, Neked itt a helyed /Matildára mutat /, őt nálad hagyom. Már qyilnak szemei. - El innen! / A szolgákhoz, akik elindulnak a hulláva l/ Moat nem tudnék szembenézni vele. Én apagyilkos vagyok! /Kiroha n/ MATILDA / Magához té r/ Apagyilkoa! Rudolf apagyilkos! És mindez értem! Emlékszem... nem álom, Nem szOrnyü álom... atyám! atyám! Nincs már atyám, nem maradt senkisem! Rudolf elment! Én megyek utána! / Utána akar sietni, Frigyes és Blanka visszatartjá k/ FRIGYES Ne menj. Maradj, Matilda. Ill

Next

/
Thumbnails
Contents