J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

Tekintetük őrületbe kerget. Akkor, Matilda, szivemhez szorítom A szivet, amely értem dobog! MATILDA Te nem felelhetsz atyád bűnéért, De ha érte fegyverrel vezekelsz A szabadságnak hősi mezején Én nem tartalak, nem tarthatlak vissza. Magyar lány méltatlanná válna A vitéz népre, melyből származott, Ha a dicső célért buzgó szenvedélyt Nem osztaná meg azzal, akit szeret. De azt igérd meg, barátodnál maradsz, Amig megtudjuk, sikerrel járt-e Modor gróf akciója, s ha igen, Visszatérsz, hogy mielőtt elindulsz A dicsőség vészes kalandjára Bucsut vegyél szegény Matildádtól. RUDOLF Ujjongok - még bánatomban is Ujjongok! Hát szeretsz, Matilda! Hogyan is kételkedhettem?! /Megragadja a kezét. E pillanatban lövést hallani/ MATILDA Szent Isten! Mi ez?! /

Csend, majd közeledő lépések zaj

a/ Jaj nekem! Atyám! /

Elrohan, Rudolf követi. - Blanka lép be a vadászlakból/ lo6