Kerényi Ferenc szerk.: Benke József színházelméleti írásai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 5., 1976)

MAGYAR THEATRUMI ALMANÁK 1814-IK ESZTENDŐRE

w Hak ingárai a* törvényhozó palotákig, ét még bent ebb —Fejedelmeinknek szivekig hatottak. Mennyi rész tulajdona ezen Isteni munkából a' mi színjátékjainknak ? Nem azoké azok, melyek az embert az emberrel me g esm értették , és azt a* titkos Jforgó müvet felfedezték > a* mely szerént ö munkálkodik* Àz emberek égy* nevezetes Clafsifsánák oka van inkább, mint másoknak a'Játék-sziá •ránt baládatosnak lenni. Csak itt halyák a* Világ nagyjai» a*4ait ök soha sem> vagy rit* kán hallanak '—• az ígsíságot > a' mit ök soha sem , vagy ritkán látnak > táxgák itt az embert» x Öly nagy, és oly sokféle a

K

jóbb Játéit* Színnek érdeme az erkölcsi pallérozodásban » de éppen nem kevesebb az értelemnek telyeé pallérozásában. Itt éppen ezen magoft aphaí* rában tudja a'nagy föt a'tüzes Hazafi azt egészszen használni. Ö egy piliantarot vé*t az egész embert íremre, öszve hasonlít nemzeteket nemzetek* kel, Századokat .századokkal, és Úgy találja » hagy a'nemzeteknek nagyobb mafsája > az tlo» iieletnek a* vélekedésnek oly lánczaiban he* ver megbilincselve, melyek az ô böldpgságá* nak örökre ellenére dolgoznak — hogy **