Kerényi Ferenc szerk.: Benke József színházelméleti írásai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 5., 1976)

A' THEATRUM TZÉLJA ÉS HASZNA

3o 7adságát tsendess«n és véletlen szelídítsék, és a' békesség' idejében vitézségét, bátorságát gyakorolják táplálják. Ennél fogva egybe-kotötték a* Vallással, hogy a' Nemzet hasznával annál inkább ösze - szőjjék. A' Színjáték valamelly Nemzetnek formálásában tsudát tehet. Hazaszeretetett, jó erköltsi gondolkodást, és princípiumokat támaszthat, a' Nép' bátorságát neveli, és tüzesítí. Hogy pedig Rousseau, minthogy Augustus, és tizennegyedik Lajos Franlzia Király a' Játékszinuel viszsza- éltek, azokból a' Státusra ártalmas következéseket húz, néki Mármontellel azt feleljük, hogy a' GenQ Philosophus a* mit a* Tudományok, és a' Játékszín elleti mondott, azt spi* ritu contradictorio ductus mondotta. Azért tsak ugyan Anglia, Frantzia, Német, és Olasz • Ország számlálhatatlan Templomot építettek a* Színjátéknak. Róma, és Görög-Ország teli volt mindennemű Játékszínekkel, mégis Törvényeket szabott az egész Világnak. Oh bár miis ezen Nemzetek' példáját követhetnénk! ! !