Kerényi Ferenc szerk.: Benke József színházelméleti írásai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 5., 1976)

A' THEATRUM TZÉLJA ÉS HASZNA

künk' gyönyörködését, öszve-gyűjti számunkra • a

J természetnek,, á' falunak, a'-közönséges életnek ártatlan örömeit, és azok eránt figyelmetessé. tesz bennünket. Ezen tzélra a* Theatru,mon, minden szép Mesterségek eggyesűlnek. '•• Ném tsak a' Költő - mesterség dolgozik érettünk, hanem még a' Musikais kezet fog vele. A* Festés a" Mechanikával velélkedik, hogy •igazságot képzeltessen velünk. A' Helyheztetődés - Mestersége, a' Fantomim, mind a' mi gyö nyörködtetésünkre munkálódnak.. ^ Mint repesünk örömünkben, látván a* Mestert a? természet után leskelődni, és midőn azt azon titkos műhelyében meglepi, a' honnét nékünk olly sok tsudállásra méltót mutat! A'nagy Tetteknek, szemlélésen felemelkedik, és kiterjeszti magát a* Lélek, *% minden érzés tárgyra talál, mellyen magát gyakorolhatja. Ki láthat egy Essexet, és azon szempillantásban midőn ő mint á' Királynénak legkedvessebb embere, minden méltóságából, minden fényességéből kivetkeztetik, ezt mondja.: Vegyétekel, én Essex vagyok, a" nélkül högy-tellyes ne legyen azzala* Nagysággal, melly az ő lelkét eltelte. Még^