Kerényi Ferenc szerk.: Benke József színházelméleti írásai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 5., 1976)

A' THEATRUM TZÉLJA ÉS HASZNA

Haszna ä

% Moral. megesmérjséré -'• ' Ha az erköltsi visgálodások a* történetek* ben szőtt Charakteristika által valamit már nyernek, mennyivel nyernék itten többet, midőn a,* Személlyeknek közelebbi élrendeltetések a' helyitek környfílállása, és mmémüsége az élbájolás által azok helyesebbek lehetnék. Nem a' Színjátszót, hanem magát a' munkálódó Személyt hiszszük látni. 'Ez rész*vételre indít bennünket , azt kísérjük gondolatinkban , egygyütt véle meggyőződünk, és a' Morál tsak kevéa idő alatt azt nyeri, a' mit tsupa Speculatio, és száraz előheszéllés által soha nem nyert volna. Ki nem borzad az Öngyilkosságtól, ha Hamlettel a' lenni és nem lenni felett a' halálra gondol? Lelkünk az illyenek által felébresztetek , és legméiyeb gondolatokra alkalmatosságba tétetik. A" Philosophiának és Morálnak teméntelen princípiumát, a' Psychoiogiábau számtalan felfedéseket, és bizonyos • Conceptusok' meghatározását talám tsak a' Színjátéknak köszönhetnénk? Mennyi szunnyadozó erő serkenhetett, és munkába vétetett ^az által? A'lélek egy bizonyos állapotban - való részesülés és előadás ákal munkásabbá tétetett, "a

5 képzelődés felbuzdíttatott,' a* nagy képek kitágosítötták az észt, nagy plánumok-származtak, a' tüzes kép*_ . t - ' ( ' — ' zelődés