Kerényi Ferenc szerk.: Benke József színházelméleti írásai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 5., 1976)

Benke József, a színész és az elméleti író

gyár rendezés első évtizedeihez

. Bp. 1962, 36-37. o./

s a "pilláhcsol" tájszó példáján. A vígjátékokban Benke is élt a magyarítás szokásával, azaz a cselekmény és a szereplők hazai környezetbe helyezésével. Nyelve általában Ízes, szólásokban gazdag, átültetései következetesek - ő sem tudja azonban áthidalni azt a szakadékot, amely a gyakorlat belső ellentmondásosságából fakad és amelynek oka a széttagolt Németországban játszódó cselekmény.és a befogadó magyar környezet közötti társadalmi különbség. Néhány esetben ennek a fordítói aprómunkának a sugókönyvben nyoma is marad: Benke záró., jelben közli /mintegy bizonyításul/ az eredeti kifejezést és nem egészen találónak érzett saját fordításához olykor szinonimákat is ajánl. Miközben fordítóként a nagy közöajséghatásu szinjátéktipusok átültetésével gyarapította a vándorszínészet országos műsorát, játszóként Pesten 1807-től egyre inkább egyéni hangját próbálgatta. Klasszicizáló stílusa, tudatos szerepformálása a képzetlen, a siró-éneklő iskola átlagszínvonalán mozgó társak között felkeltette az irodalmi élet szervezőinek/ figyelmét is. Noha maga Kazinczy Ferenc, a széphalmi literatúrai vezér nem fogadta el 1806-ban Wesselényi Magyarországra küldött társulatának igazgatását és a színház ügyében általában is megelégedett a Goethe-Kotzebue ellentét hangoztatásával, a köréhez tartozó Írók irásos megnyilvánulásainak csaknem mindegyikében előfordul Benke József neve, holott a társulatot gyengének, müsorpolitikájukat vitathatónak, a közönséget pedig műveletlennek bélyegzik. Szemere Pál 1809 novemberében tájékoztatja Kazinczyt, a darab forditóját Goethe Stelláj

ának bemutatójáról és kiemeli Benke játékát: "FemandoBenke és Sztella-Muránylné tűzzel játszottak. De a publicum, a publicum! ...az én Benkém és az én Murányinóm figyelemre sem méltóztattak..1810 áprilisában ugyanő számol be a Pesten időző Berzsenyi Dániel színházlátogatásáról: n

A Magyar theatrum felé mentünkben Színjátszóink felől tudakozódott. Benke, Láng, Murányiné vonattak recenzió alá. ... A játéknak