Széchenyi István: Magyar játékszínrül (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 4., 1976)

S6 's biztos fen tartására is megkívántainak, mint conditio sine qua non, azon alapokj mellyek híjával az egyesületek általában nem lehetnek? Azt hiszem, ez igen természetes 's maga magá­tul érthető, ugy, hogy csak az maradna hátra legel­sőben is : kimutatni azon alapokat, mellyek nél­kül egyesület nem állhat fel; 's másodszor: azon alapoknak okvetetlen szükségét megmutatni. E' két feladás tökéletes, rendes megfej­tésére azonban igen száraz és felette hosszú praemissák előrebocsátása volna szükséges, ugy hogy abba most nem ereszkerlhetem. Nehogy azonban igy kelljen hagyni az egész dolgot in­digeste, utolsó munkám 409 dik lapjára kívánom az Olvasót utasítani, hol minden szabad egyesüle­teknek két fő oszlopát elég világosan kimutat­tam , 's pedig ezen szavakkal : "Először : hogy a? titulus nonus partis primae annyira javittassék, hogy annak sinieo­sit ásai közt , senki, első herczegtül kezdve a? legt ehetetlenebb nemesemberig , ne bvjhasséh el y hanem minden rendsértő legrövidebb uton V egyenlőn érezze ei nemzet - hozta törvény hat almát. 3i ''Másodszor; hogy a? hitel közönségesen, de kivált a privilégiait akra nézve olly szoros láb­ra tétessék , mellynél fogva nem vissza, hanem előrehatólag lassa?iként meg­szűnjék a? mai y pénzkörülti és sequestrumi sca?idalum. ii

Next

/
Thumbnails
Contents