Széchenyi István: Magyar játékszínrül (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 4., 1976)

lehessen szórnom pénzbeli systemánknál fogva némileg orvosolni, kesébb adandóm elő; de ott is csak, hogy mikép lehet hamarjában és ideig­len orvosolni ; mert azon gyökeresen csak javí­tott törvény segíthet. Ha végre ez is helyes, azon javaslattal fe­jezem bé amaz állításomat: "eszközöljük annak, a' mit e' részben tettünk már, szinte mindenben ellen­kezőjét 's a' t. M — hogy ne bízzuk a' dolog prac­ticai kivitelét ollyasokra, kiknek e 1 részben csak éretlen theoriai isméretik vannak, hanem kik e' részben practicusok is. 'S ím ezen négy oszlopra állítom a' Játék­szín általányos sikerének mai állodalminkhoz szabott theoriáját t. i. hogy a' legelső Pesten ál­líttassék fel ; de egy lépés se tétessék még kez­detére is, míg elegendő somma egybe nem folyt ; a' pénz továbbá lehelé Vgnagyobb bátorságba helyeztessék; 's végre o% igazgatókra bizas­sék az egész, kik a' dolgot nem csak hallomás és képzelet szerint értik, hanem azt practice is vinni képesek. A 1 mit eddig előadtam, a' dolognak azon­ban , mint már mondám, csak theoriája ; néz­zük azért praxisát, mert csak igy fog kitűnni "Lehet e mind ezekután játékszini sikert józanul reményleni" —

Next

/
Thumbnails
Contents