Széchenyi István: Magyar játékszínrül (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 4., 1976)

A Budapesten felállítandó" Játékszínről /Buda, 1834/, vagy Egy Hazafi ^Pogarasi János7 Egyetlen mód A Magyar Játékszín czél- irányos megalapítására címmel /pesten, 1834/. A felsoroltak csak a témában legjelentősebbek, az időszaki sajtó, a Tudományos Gyűjtemény, a Hazai és Külföldi Tudósítások és a Pelsőmagyarországi Minerva külön-külön cikksorozatokat szenteltek a játékszín kérdésének. Többek között Katona József, Fáy András, Döbrentey Gábor, Kölcsey Perenc foglalkoztak a kérdéssel. A kizárólag szinházügyet tárgyaló irások mellett a magyar nyelv előmozdításáról értekező tanulmányok vonatkozó utalásai még nagyobbra duzzasztják az elméleti irodalmat. Széchenyi röpirata tehát egy közel félévszázada alakuló röpirat-irodalomhoz kapcsolódott, a korábbiak szintézisén, biráló cáfolatán át jelölve ki a feladatokat. A játékszín ügye az országgyűlésen A magyar játékszin ügye az országgyűlésen először 1807-ben került szóba. A magyar nyelv előmozdítását célzó bizottság óhajtásként belevette a munkájába a nemzeti játékszin felállításának szükségességét, de már az alsóház kihagyta ezt a pontot a javaslatból. 1808-ban az alsóház önkéntes adakozásból felállítandó és a nádor pártfogása alá helyezendő magyar színházat hozott javaslatba, ezt a főrendek utasitották vissza. 1811-12-ben az uj pesti szinház építésekor az országgyűlés feliratban kérte, hogy a pesti német színházban a magyarok felváltva játszhassanak a németekkel. Ezt a kérést azonban a király utasitotta vissza. 1825-ben az országgyűlésen még mindig csak felirat formájában tiltakoztak a vándorló magyar szinészet helyzete ellen, s csak az 1830-as országgyűlés állásfoglalásának hatására került a pesti állandó magyar szinház Ugye napirendre, Pest vármegye közgyűlésén. Az 1831 augusztusi közgyűlés hozta létre azt a nemzeti nyelv ás szinház ügyében megalakított választmányt, amelynek a felkérésére Széchenyi megirta röpiratát.