Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

tuk meg, kikkel én előre kialkudtam Kassáig egyegy sze­kérért 100 frtot, és most Debreczenig is annyit kértek,— mondván — nekünk mindegy, ha egyszer kimegyünk Erdélyből, akár Debreezenbe, akár Kassára, — meg kellett adni — elindul­tunk hét szekerén, t. i. kolozsvári nagy szekerén, Debreezenbe megérkezve se operára, se semmiféle darabra nem tudtuk becsal­ni a közönséget, nem hogy jövedelmünk lett volna, hanem sok­szor a napi költséget is pótolnunk kellett, e mellett egy havi fizetését a tagoknak — szépen hoppon maradtunk mi vezértagok, itt újra szekereket kellett fogadnunk, még pedig 10-et, mert sok­kal kisebbek voltak mint a kolozsváriak, ezeket is száz forintjá­val kellett fizetni, tessék kiszámítani mennyibe került fönnebb emiitett barátomnak ékesenszólása, mivel engem leszavaztatott ? Kassára megérkezve újra nekiestünk a tanulásnak,szorgal­masak valank, de borongós idÖk jártak , izgatott volt a nép, a lengyel forradalom játszta a főszerepet, és csakhamar híre jött a cholerónak, s cz rettegést költött a jámborok közt, holott egész október havában egy haláleset sem fordult elő kivéve egy ván­dorló legényt, ki betegen érkezett meg, s a kórházban meg is halt. — Kolozsvárról látogatóba jöttek hozzánk Deáky-Fü­1 Ö p Sámuel, és G y e r g y a i Ferencz urak , szives vendégeink voltak, én kivált örültem, hogy Kolozsváron irántam mutatott vendégszeretetüket némileg meghálálhattam, ámbár csak kétheti szabadságidejük volt, de a sors úgy akarta, hogy három hónapig időzzenek nálunk, mert a cholera mindig közelebb húzódott fe­lénk. — Az első halálesetet egy részeges kocsis idézte elő, — egy reggel S z i r m a y Tamásné szobaleánya kilép az udvarfo­lyosóra, épen akkor rogyott össze a kocsis, ki vizért ment a kút­ra lovait itatni, ezt meglátva, befut úrnőihez, felkiált: „itta cho­lera, a kocsis most halt meg a kútnál" a két testvóf == üsvegy M t»a « éry tábernokné, és 8 z l r m a y Tamásné — annyira megijedt, hogy az első aznap reggeli 9 órakor, testvére pedig 10 órakor elhaltak, a rémület nagyságára megjelentek az orvo­sok s biztosok, kutatták a dolog kezdetét, hol az első halott a kocsis? de biz a nem volt már a kútnál, mert kijózanodott né-

Next

/
Thumbnails
Contents