Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

tését kivánta, s nem akart többé osztozó tag lenni— mi kívánságát ismét teljesíttettük s kifizettük. Az igaz a színházért nem fizettünk bért, az is igaz vagy kétszáz forintot ajándékba kaptunk , de a színházat biztositni kellett, 300 forintot "fizettünk Strybemy. ügynöknél, ki egyszersmind lottocollectáns is volt, sajnáltam szépen megtakarított tallérjainkat, az ügynök elém adja számos golyóit — tessék — 183 itt, s csak így regressirozhatja magát — húztam 3 számot beírták a kassai húzásra ambo 20 — a többi ternora, tettem 2 forintot — két számom kijött, s nyertem 80 frtot, én tehát a részemet kikaptam. De Szentpéteri barátom félt, hogy a jövedelmek csökkentek, s már is pótolni kénytelcnittetünk a havi díjakat — gazdálkodási szempontból csökkenteni akarta a tagok számát, legelő184 ször is egy fiatal egyént szemelt ki — ennek úgy se sok hasznát vehetjük, küldjük el. — E fiatal egyén első itt Miskolczon létünkkor vergődött hozzánk valamely bukott s szétoszlott társaságtól—mi felfogadtuk súgónak, kardalnoknak, mindenre ajánlkozott, csak hogy nálunk maradhasson, fizetése is csak 20 frt volt, — én szerettem e fiút, mert kötelességében pontos, igyekező volt, minden próbát s előadást a legnagyobb figyelemmel végignézett — sajnáltam őt, és szót emeltem mellette, de Szeptpéteri barátom nem akart tágitni — végre mondám — mi czélja e társaságnak? az-e hogy csak megélhessünk míg élünk — vagy hogy fiatal erőket képezzünk, s így az intézetet gyarapitsuk ? — erre nem kaptam választ, — hogy pedig reményem van, hogy e fiatal ember egykor művész is lehet —

'im nézzétek — néhány képet vontam elé, melyeket e fiatal ember ónnal rajzolt volt, ezeket 165 mind character-szerepeikben vette le — Szentpéterit mint ,,Tulokmányi Máté"-t,engem mint Senesalt—„Párisi János"-ban stb, elbámult és csodálkozott valamennyi, mert nemcsak hasonlítottak az egyének, de a character is találva volt — lásd barátom ! ki ónnal így tud charactereket festeni — idővel nagyobbakat fog festeni a színpadon, — kivíttam, a fiatal ember maradt, és csakhamar mutatta jelét haladásának, s ezen egyén, kit Szent-