Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

„kozatában, a miért is 300 forintot Önnek azért ajándékozott, „hogy legalább is három évig tagja lészen, sőt két hét alatt ju„talomjátékát is megadta, minthogy kivánta, — de mi nem zúgolódunk azért a sors ellen, sőt kinyilatkoztatjuk : nem fogjuk „jövedelmezőbb állásától is megfosztani, fölmentjük Önt adott „szavától, sok szerencsét kivánunk jövedelmezőbb állásához, csak „egy kérésünk van önhöz, minekelőtte távoznék körünkből, fizesse vissza azon 300 forintot, melyet Pesten fölvett tőlünk, és „ismét 300 forintot, melyet jutalom-játéka jövedelmezett, hisz „úgyis tudja ön, hogy csak félévre tartozunk ezzel, — mihelyt e „kérésünk teljesítve lesz, szerencsés útat kivánunk, ellenkező esetben úgy tekintjük önt minte társaság dicső primadonnáját, kik „is maradunk" sat. Nem telt el fél óra, ily választat kaptuk : „Jól tudom ki irta e gyalázatos levelet, s most azért is „megmutatom, hogy se 600 forintot nem fizetek vissza, se nem „maradok szolgájuk." Többi társaim most engem okoltak — hagyjátok reám, eligazítom az egész dolgot, s jót állok nem fog távozni.— Elmentem az alispánhoz, elmondám a dolgot szárazon, megmutattam a müvésznőhez irt levelemet, s ennek válaszát — jól van, monda, menjen haza, mondja meg társainak ne búsuljanak, jót állok érte, hogy ezen asszonyság ezentúl engedelmes tagtársuk lesz, — úgyis lőn—a mi primadonnánk egy hanggal sem tudatta velünk az okát. Bocsásson meg a t. cz. olvasó e kitérésért —tudom, olvasni fogja azon tisztelt asszonyság is e sorokat, kinek becses nevét elhallgatom, mert most is tisztelem, s nem átallom megvallani gyenge ifjúságomtól kezdve szerettem, tiszteltem, s becsültem művészetéért, többször ismétlém ember koromban is, bár ő mindenkor gúnynak vette, egyszerű oka e tévedésnek az, hogy ő szerette ahizelgőket, ezeknek hitt, ezekért áldozott és csalódott, én nem tudtam hízelegni soha, megboldogult anyámnak sem mondottam soha, hogy szeretem, pedig nagyon fájt volna, ha nem hitte volna; és miért szerettem fogy tig az asszonyságot? mert jó színésznő volt, színpadi s zak máit cr ély lyel és szorgalo m mal végezte,