Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

több babért (azaz jobb ebédet és vacsorát) aratni ; így a két Janik ovics testvér haza sietett Nógrádba, az egyik esküdt, a másik mérnök lett a megyénél. Déry karaerális irnok lett, szorgalma s becsületessége által fokról fokra emelkedett, s most diósgyőri kamarális-tiszttartó. Farkas, (Szathmári Lat7,kócziné atyja) Láng Ádám és Balog a debreezeni színházhoz, s ki ide, ki oda szétrebbentek, Fej e s orvosi praxisra stb. ezek helyébe a praktikánsokból választott az igazgatóság, az én havi fizetésembe Komlóssy Ferencz jutott, de hogy gyakrabban jutott-e havi fizetéséhez mint én? azt nem tudom, ő még megmondhatná. De ez sem tartott sokáig, mert a város a rundellát, vagyis a színházat eladta , az új házigazda bért kivánt, a megye rendéi pedig megsokalván a dolgot, a társasággal is bíbelődni, s még házbért is fizetni? ez igen sok lenne, s így 1813-ik év augustusi gyűlésen lemondottak a protectióról, s a tagok mint a fecskék szabad szárnyra bocsátattak. Azok kik még nem érezték elég erősnek magukat Önszárnyukon repkedhetni, küldöttséget neveztek maguk közül — Murányi Zsigmondot, Nagy Jánost, a fiatalság közöl Komlóssy Ferenczet, t cz. Kulcsár Istvánhoz a „Magyar hírmondó" szerkesztőjéhez azon kérelemmel, venné őket pártfogása alá, nem annyira anyagi, mint szellemi áldozatot esdekelnek, mert hiszik sub umbra allarum ear um jobban tenyészhetnek. Kulcsár István ! (ki becsületéről s tiszta magyar szelleméről a két magyar hazában eléggé ismeretes) elvállalta az igazgatóságot olymódon, hogy a társaság jövedelmét tisztán kezeli , de a társaság müszeretetére bizza a belrendezést, s jó tanácsával nem fog fukarkodni, sőt hirlapilag is oda fog munkálni , hogy az ország minden megyéi szivükre vegyék egy állandó színház létesítését. így kezdődött egy új korszak a színészetre nézve, összegyűlt a társaság, rendezőt választott, repertóriumot készifett, nem lehetvén senkire támaszkodni, maguk tanácskoztak , ren-