Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

zeti Szinházban tartandó német előadásokról. 349 "Tetszhalott" volta ellenére a szinház kezdeti megder­medésóből felocsúdva, 1849. évad elejétől az 1852. é­vad végéig egyre több eredeti magyar darabot mutatott be. A Nemzeti Szinház műsora szerint 25 magyar bemuta­tó, ebből 4 opera, és Szigligetinek 11 darabját /!/ hoz­ták ekkor színre. 350 Festetics Leó gróf 1852. máj. 2o-tól 1854. dec. 21-ig igazgató. Az igazgató fölé előbb csak gazdasági, később tágabb hatáskörrel egy Comité került. Elnöke Augusz An­tal báró, tagjai között volt gróf Szapáry József és An­tal, gróf Almássy György, (Jrményi József, gróf Károlyi György.és Lajos, gráf Karácsonyi Guidó és báró Eötvös József. /Pukánszkyné I. köt. 178. o./ Ez a rendszer i­gazgatta a színházat egészen" 1869-ig. 351 Vahot irja, hogy 1852 közepén "a nemzeti szinház sok viszontagságon keresztül ment nyugdíjintézetének pénz­alapja mintegy 7ooo pft, mely a büntetési dijakból, s a tagok fizetésének minden forint után egy krajczárral történő lehúzásából, évenként szaporodni fog." /Magyar Thália. Játékszini almanach 1853-ra 134. o./ A Szilágyi által emiitett alapszabály megtalálható az OSZK Színháztörténeti Osztályán. A nyomtatványon az a­lapszabályzat szerkesztői nincsenek feltüntetve. 352 Benkő Kálmán szerint /186. o./ a Nyugdíj-intézeti bi­zottmány elnöke Ürményi József, jegyző Fáncsy Lajos, választmányi tagok: Eötvös József, Zsivora György és 5 szinész. Ezek szám szerint megegyeznek Szilágyi köz­lésével. Igaz, Doppler Ferenc a szinház karmester, Hu­ber Károly zeneszerző, zenetanár, a Nemzeti Szinházban hangversenymester /1852-től/, a többiek /Gózon Antal, Füredi Mihály, Szigeti József és Szilágyi Pál/ színészek.

Next

/
Thumbnails
Contents