Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

ügymenetre." 326 Erről pedig ezt irja Pukánszkyné /I. köt. 72-73. o./: "De mig a részvénytársaság és országos választmány idejében a ház mindig üres volt, Bartay alatt a legtöbbször zsúfolásig megtelt. Zsákkal dőlt hát a pénz - mondja a sajtó -, hová tette? ...Bartayt kincsek urának tartotta a közvélemény s mikor anyagilag összeroppant, nem nyúlt feléje segitő kéz. Hagy dáridókról, pezsgős vacsorákról suttogtak, mert hisz hogy költhette volna el másképp ezt a telmiérdek kincset? De ezekről senkitől sincs t anus ágt é t elünk, aki valóban részt vett volna rajtuk; mine en vádló csak beszélni hallót róla. Annyi bizonyos, hogy Bartay életformája valamennyire más volt, mint a puritán Bajzáé, vagy a vármegyei uraké. Û városi ember volt, mozgékonyabb, lendületesebb, világlátottabb." "S a fővád, hogy külföldre utazott fejlettebb sziinházakat látni, vendégeket megnyíemi az opera számára, hogy a társulat tagjait a német színházba és Bécsbe vitte tanulni." 327 "Droschke" = bérkocsi. 328 "uti figura docet" • amint az ábra mutatja. 329 Lendvay ez időben nem fordított, Egressy Gábor is csak kettőt, viszont Bartay idejében Egressy Béninek /Benjamin/ 12 forditását mutatták be, négy darabhoz irt kisérő zenét; és ekkor mutatták be /1844. jan. 27./ a Hunyadi László

t, melynek ő irta a szövegkönyvét. 330 Jenny Lutzer

. prágai születésű énekesnő, 1836-42-ig a bécsi Hofoperntheater tagja. A pesti német szinházban vendégszerepel 184o. máj. 11. és június 12. között; "...a német szinház kinálta 5o arannyal szemben a Nemzeti Szinhiz 3oo pengő forintot ajánl egy fellenééért