Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

többen is közlik /Pl: Székely József: Magyar Játékszín Bp, 1887«, Rexa Dezső: A Nemzeti Sz

í

nház megnyitásának története Bp, 1928., Pukánszkyné: A Nemzeti Szinház százéves története lo5-136. o./ Ugyanott Thuróczy Pálról is megemlékeznek. 252 "breviter et confuse" = röviden és zavarosan. 253 Kántorné 1854-ben halt meg Marosvásárhelyen. Két év múlva Prielle Kornélia márványemléket állíttatott sir3a fölé. 254 A nyugdij-alap kérdése felmerül a részvénytársaság alaptervében, melynek fakszimile mását közli Rexa Dezső A Nemzeti Szinház megnyitásának története c. könyvében a 42. oldal után. 255 Roasini A sevillai borbély c. operáját a Pesti Magyar Szinházban először 1837. aug. 29-én játszották, ez volt a 8. előadásuk. 256 n33:

asszonyság mint primadonna*/".- Schodelné Klein Rózsi, a Pesti Magyar Szinház 1838. január 15-től szerződött rendes tagja. Schodelné Nyáry Pál) Peat megyei alispánnak, később a Nemzeti Szinház /1839. jan. 2o. ápr. 15. között/ igazgatójának volt a barátnője, igy hatalom a színházban. 257 Szerdahelyi Józaef /és Fáncsy Lajos, Megyeri Károly, Szentpétery Zsigmond/ 1837-38-ban rendező, Szilágyi Pál pedig 1843-ban. /Benkő, 178. o./ De: az 1838. márciua 13-i színlap szerint /1. MSZI szinlapgyajteményében/ először ment a "

Beatrice di Tenda

. vagy: Az ursinoi kastély

" c. opera 2 fv. - Z: Vincenzo Bellini - Sz: Felice Romani - F: Jakab István."Rendezte Szilágyi opera-rendező." Schodelné - Beatrice, Szerdahelyi - Enrico, Erkel - Orombello, Derlne - Ágnese /másodénekesnői szerep/, Egressy Béni - Anichino.