Váli Béla: Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850 (Színháztörténi könyvtár - Új sorozat 2., Budapest, 1889)

idegen darabokat, bár németül jól beszélt. Alkalmi darab szerzőjeként ismeretes, naplójában is emlitést tesz a Zomborban, 1847. június 27-én előadott darabjáról, a Zom- bori leányvá

sár cimü "compositióról"• Egy másik darabja a szabadságharc hangulatát tükrözi, s bár a szerző nevét egyetlen szinlap sem tünteti fel, minden forrás Szupert jelöli meg szerzőként. Ez a Tömeges népföl

k

elés

, amelyet először Kecskeméten mutattak be 1848. december 17-én, majd Győrben is játszották 1849. június 3-án, a napló záró bejegyzése után öt nappal. Jóllehet Szuper sem honvéd, sem nemzetőr nem volt a szabadságharc alatt - ebben betegsége akadályozta meg -, a darab.szerzőjeként névtelenül "Egy nemzetőr" megjelölés áll. Arcvonásait Huszka Lajos 1873-ban készitett fametszete örökitette meg. Magas homlokú, nagy bajuszos, kellemes arcú férfi, ötvenes éveinek elején. Zsinóros magyar dolmányt visel, igazgatásának ideje alatt is mindig előnyben részesítette műsorán az eredeti magyar szerzőket, s igaz magyar érzéséről számos bejegyzés is tanúskodik. Személyével kapcsolatban két színházi szállóige maradt fenn: "Majd estére, Szuper ur" és "Ön is, Szuper ur!" Az első állítólag onnan származik, hogy a próbán a rendező Szuper figyelmeztette a szerepét még mindig nem tudó 3zinészt a tökéletesebb szövegmondásra, mire a válasz a szállóigévé lett mondás volt. A másodiknak az a magyarázata, hogy az előadás után - amelyben Szuper is játszott minden s/.inésznek gratulált ezekkel a szavakkal: "Jól játszott barátom", mire a k .'telező válasz volt a szállóigévé vált "ön is Szuper ur!" Szuper Károly szinészettörténeti feljegyzései a szakemberek számára színháztörténeti értékű, hiteles dokumentu mok, forrisértékü adatok; az érdeklődő olvasó szájára pedig e korszak színészetét jellemző, érdekes, fordulatos olvasmányt kinálnak. lo