Váli Béla: Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850 (Színháztörténi könyvtár - Új sorozat 2., Budapest, 1889)

és pártolásával. Beszélt aztán még Madarász is, szokott enthusiasrau­sával, ki Széchenyi Istvánt mint letűnő" napot festi, s .helyette a magyar égen gr. Batthyányi kívánja feltüntetni. A lelkesedés főleg a déíi nagy lakomán érte tetőpontját, mely a mi színterünkben tar­tatott, a hol Chiabai személyesen meghívta a grófot esteli előadá­sunkra, melyet az ő tiszteletére tartottunk ; miért is a gró/ elösmeré­sül 50 frtot küldött. Este zsúfolt színházunk volt s különösen elő­kelő közönségi Ünnepélyes kivilágításnál adtuk Vahot Imre « Véd­egyletn-ét. Alkalmi darabunk nagy tetszéssel találkozott. Kaposvár, szeptember 2. Ma nemcsak hogy elkéstünk a lófutta­tás megnézése miatt a játék kezdetéről, de zenészeink el sem jöttek, és ennek következtében az «Ezred Leanyat» ének nélkül voltunk kénytelenek adni — szégyenszemre. Szigetvár, szeptember 3. Német színtársulatot találtunk itt a fogadó termében. Minthogy a társaság gyenge is volt, kevesen is voltak s mindehhez németek is a szegények, könnyű volt legyőzni őket jól felszerelt s tökéletesen egybetanult társulatunknak. A szegé­nyek csak a Zrínyi-ünnepélyt várták, hogy némi útiköltségre valót bevehessenek, de letiltattak a szolgabíró által, sőt színpadjukat is át kellett adniok előadásonként 10 frt bérért 3 mi játsztunk azon a Zrinyi-ünnepély alkalmából. íme a « Védegylet » mint hasznosítja magát a nemzeti művészet érdekében. Én szerencsétlen félrelépés folytán lábzúzódásban szenvedek néhány nap óta s nem hagyhatom el a szobát, társaira azonban igen jól mulatnak, mert itt is, mint mindenütt Somogyban, a művészetnek sok jó pártfogója vau Én csak annyiban osztozhatom pályatársaim dicsőségében, melylyel a közönség tetszését leróvja s azon áldomásokban, mit az ünnepélyek alatt élveztek, — hogy hallhatom széles jókedvű nótáikat, a viváto­kat s a nemzetiségért való hangos lelkesültségüket. Zombor, szeptember 9—11. Lábbajom miatt a .három napi uta­zás alatt ki nem mozdulhattam a kocsiból s Kezdáuban az éjjel nem alhattunk, mivel az egész társaságnak egy szobába kellett szorulnia éjszakára, ép úgy mint az előző éjjel. Színpadunk már készül, de nem a városháza termében, mint reméltük, hanem régi helyünkön, igy aztán nincsen sok reményünk zombori létünkhöz. Miután pedig mindannyian kedvetlenek vagyunk e miatt, kit mást kárhoz­tatunk, mint az igazgatót, ki már egy hónap óta hasztalan sürgette az idejövetelt. Baja, szeptember 20—22. Minthogy Zomborban csekélyek a jövedelmek, átrándúltunk Bajára azon reményben, hogy ha netalán ott találnánk is vásári időre odaérkező színtársulatot, azt mi felül­múljuk ép úgy, mint ez évben már hármat. Most negyedszer azon­ban kalandos mérkőzésünkbe majdnem belebuktunk. Szemközt talál­tuk Friese jól szervezett társulatát, mely a közönség kegyeit bírja. Friese ugyan mindent elkövetett, a végből, hogy előadásainkat meg-

Next

/
Thumbnails
Contents