Váli Béla: Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850 (Színháztörténi könyvtár - Új sorozat 2., Budapest, 1889)

E lakomához meginvitálták Hegedfis Lajost, a komáromi igazgatót, ki társa, az öreg Komlósai igazgató megbízásából valószínűleg toborxani jött hozzánk. Békésen egyetértő társulatunkból azonban nem igen örömest távozik el valaki. Holnap egy könnyű kocsival a közeli falukat szándékozom meglátogatni, hogy a hirtelen hóolvadás következtében vízzel elárasztott utunkra erős málhaszekereket fogadhassak Esztergom felé. Esztergomba utazás. Március 21. Nagypéntek délután indultunk el Esztergomból vízzel, fogadóssal, szekeressel és még ezerféle bajtcsinálóval elkészülve, a bajcsi elszakadt gáton élethalál-veszély közt áthaladva, késő éjjel érkeztünk Perbetére, ahol tudatták a mai nap utolsó szerencsétlenségét. Ardai kis gyermeke anyja ölében meghalt. A gyermekét vesztő anyát alig tudtuk lecsillapítani, s a vendéglőstől eltitkolni azt, hogy mit hoztunk magunkkal. Eltitkoltuk, nehogy kidobjanak halottunkkal együtt a fogadóból. Szerencsénkre Nyikos barátunk nagybátyja lelkész Perbetén s neki adta át Ardai kis halottját. A becsületes öreg tisztességes eltakarítását magára vállalta, a gyermektelenné lett szülőknek pedig hajnalban tova kell utazni — komédiázni. Esztergom, március 28. Három előadásunk volt már Esztergomban és jó sikerrel. Esztergom, március 3. Tegnapelőtt bizonyos Pellikán nevű műkedvelő akart velünk fellépni Moór Károly szerepében. A szegény ember már délután három órakor elkezdett öltözködni, s alighogy beáll az est, és műkedvelőnk kilép a színpadra, künn tűzi lárma keletkezik, a nép kirohan s a játék elmaradt Nézőink a hídfői vendéglő rettenetes tüzéhez siettek el. Ma Vácon voltunk mulatni, némelyek szomorkodni, mert pénzöket elkártyázták. Körösi társasága van ott, de igen gyér jövedelmekből tengenek, s nem oly gavallérosan, mint nálunk, társaságunk egynémely tagjai, kiknek kártyára is jut. Esztergom, április 26. Beköszöntött hozzánk is az, a mi elszokott érni minden társaságot, ha kelletinél tovább tartózkodik egy városban. Akármint húztuk-halasztottuk a dolgot, akármint okoskodtunk : még is végre megbuktunk. Komáromból hozatott táncosaink nemhogy növelték volna silány bevételeinket, de megsokasíták adósságainkat. A közönség azzal menti magát, hogy a víz elöntötte a város egy részét, tehát azokat kell segítenie. A fogadós veszekszik, mi pedig viszont szidjuk gorombaságaiért, mert embertelensége túlhág mindenen. Hitelezőinket váltóval és megtakarított filléreinkkel kielégítve, egy tutajt béreltünk, mely leszállítson Pestre. Pesttől Bajáig a Dunán, május 1—5. Kedden este, mikor a mészkővel terhelt s gondatlanul összetákolt hajót megpillantottam, egyetértőleg Chiabainéval azon gondolatra jutottam, hogy e rozzant bárkán valóságos életveszélyeztetés az utazás. Azonban hasztalan