Könyves Máté: Játékszíni koszorú (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 1., Budapest, 1973)

fontaiban megutáltatjuk ; — es Ha itt kihintjük a

1 nagylelkűség' Sokat reményltető szép magrait ; fia megtanítjuk a' gyermekeket Szülőiket tseretai, ha a' szülék Tanúira látják a' neveltetést ; Ha itt as elcsüggedett szenredő Meg ujjulást, ha as állhatatos Jutalmat, a

1 szerencse' karjain Hepúlgrtő — mérséklést; a

1 komor Feléledést, a' víg g) önyörködétt Talál, tekint , tanúihat és szerez ; 'S ha igy mi általunk is nagy, nemes, Ssép nemaetüok egész magyarrá tétetik Lehetne é oily an hálátlan , Ki megtagadná Játék sziliünktől olly Igaz, nagy érdemet, a* melly szerént Kló scgétlést, ét nagy pártfogást Remén) ihrt és kivinhat népétől. Ha ekkor elfelejtve nem leszünk Mi is: —jutalmunk trtézre lessz! — Mivel a' nemzeti Társaságnak csak egy Kónapra volt a' Pozsonyi nemet Játékszín

1 haszonbérlő Igazgatójával egyezess i némally