Könyves Máté: Játékszíni koszorú (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 1., Budapest, 1973)

ü

jfaluasyné Sáska Borbála (1800-1884). Színésznő. Gyermekszíne szkent kezdte pályáját. Később naiva és különböző szoprán szerepeket alakított. Ungvári János (1763—1807). Színész, az első magyar színtársulat tagja. Elsők között vetette fel egy Pesten épülő nemzeti színház eszméjét Magyar nemzeti színház terve! Szózat a hazához s ajánlva a magyar nemességnek elmü írásában. Szá— h mos színmüvet fordított. Unwerth, Emmanuel gr. (?-?). A pesti és budai színházak igazgató-bérlője 1790-től 1793-ig. Vandza (wándza) Mihály (1781-1834). Színész, színigazgató, diszietfesto, az erdélyi színészet egyik úttörője. Kolozsvárott, Marosvásárhelyt, Nagyváradon, Debrecenben, Szegeden és Miskolcon működött. Az első tudatos magyar rendező. Színvonalas műsorán sok Shakespeare-dráma is szerepelt. Eredeti darabjai a későbbi népszínművek elődeinek tekinthetők. Várszínház. II. József rendeletére a karmeliták bezárt templomát alakították át színházzá Kempelen Farkas tervei szerint, Hikísch Kristóf kivitelezésével. 1787. október 17én nyilt meg a budai német szinészet otthonaként. 1790. október 25-én itt tartották Kelemenek az első magyar színielőadást. 1833-tól 37-ig Fáy András és Döbrentei Gábor igazgatása alatt magyar színészek játszottak benne. Az 1945-ös harcok idején súlyosan megrongálódott. Helyreállítása folyamatban van. Vásárhelyi Károly (?-?). Színész, színigazgató. Jó hangú szerelmes színészként ismerték. Kolozsvár, Miskolc, Székesfehérvár, Pozsony voltak főbb állomáshelyei. 1829-ben felhagyott a színészettel. Verestói Mihály (?-?). Színész, 1792-től 1796-ig játszott Erdélyben. Vida László (1770-1831). Pest vármegye táblabírája, színházvezetö es fordító. Br. Wesselényi lemondása után, 1809ben átvette a második magyar színtársulat irányítását. 0 teremtett a társulat számára játszóhelyet a Hacker-szálában. 1811-ben történt visszavonulásáig anyagiakban is áldozatkészen támogatta a színházat. Számos színmüvet fordított.