Könyves Máté: Játékszíni koszorú (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 1., Budapest, 1973)

játékot (Miss Sara Sampaon). Minna von Barnhelm c. darabja a néne t vígjáték úttörője. Leghíresebb drámájában, a Bölcs Náthánban a felvilágosodott humanizmust és a vallási türelmet hirdette. Magyar János, B. Bartha Jánost a kassai és budai társulatok, majd a Pesti Magyar Színház kiváló drámai hősét léptette fel Abday Magyar Jánosként, mivel pályája kezdetén mint színházi szabó működött a Bartha néven. Mainu báró. Kotzebue Nemes hazugság, az ember gyűlölésnek és megbánásnak folytatása (Nézöj. 1 fv. Ford.: Kóré Zsigmond) c. darabjának egyik szereplője. Marschner, Henrich (1795-1861 ). Német zeneszerző, aki a Zichy— és Grassalkovich—családok zenetanítója, karmestereként hosszabb ideig tartózkodott Magyarországon. Ennek köszönhető magyaros nyitánya, amelyet Balogh István társulatának színházavató ünnepségén mutattak be Székesfehérvárott, 1818. okt. 11-én. Ismertebb operái: Hans Heiling, Saidar und Zulima, Heinrich IV. und d*Aubigné. Mátyás király, vagy: a nép szeretete jámbor fejedelmek jutalma. Nemzeti* érz, j. 3 fv. Irta: Szentjóbi Szabó László (1792). Maxyill Róbert, vagy az embergyűíölés és megbánás. L. Embergyűlölés és megbánás, Megyer1 Károly (1799-1842), Színész. Különböző vándortársulatokkal bejárta az országot és Erdélyt. A Pesti Magyar Színház első komikusa. Legnagyobb sikereit a bécsi bohózatokban aratta. Vörösmarty és Petőfi verseikben állítottak neki emléket. Mérey Sándor (1779-1848). Királyi kamarás, aki 1807-től a második pesti magyar színésztársaság felügyelőbizottsági tagja volt. Több eredeti színmüve és drámafordítása ismeretes. Moór Anna (17737-1842). Színésznő. Az első magyar színtársulat legtehetségesebb nőtagja. Főként a szomorújátékok érzelmes, gyöngéd nőalakjait alakította nagy sikerrel. Fontosabb szerepei: Szidalisz (Bessenyei: A filozófus), Julia (Shakespeare: Rómeó és Julia), Barnhelmi Minna (Lessing).