Könyves Máté: Játékszíni koszorú (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 1., Budapest, 1973)
Kemény János (1778-1850). Színész. 1800-tól 1806-ig Tölt a kolozsvári társulat tagja. 1806-tdl Pesten, Szegedén, Győrött, majd később újra Kolozsvárott játszott. Különösen jellem és komikus szerepekben tűnt ki. Keszegh Terézia (?-?). Színésznő. 1792-tól bizonytalan ideig Kolozsvárott működött. Keszy József (?-1869). Színész, színigazgató. Az ország különböző nagyvárosaiban színészkedett. 1831-32-ben Marosvásárhelyen volt színigazgató. Kilényi Dávid (1791^k.-1852). Színész, színigazgató. Az első magyar vándor színigazgatók egyike. Társulatával csaknem az egész országot bejárta. 1822-ben és 1827-ben Erdélyországi Énekes Tarsaságával Pesten is járt. Kisfaludy Sándor (1772-1844). Költő, drámaíró. Diákkorában dramafordításókkal próbálkozott. Nagy szerepe volt az 1831ben Balatonfüreden megnyílt színház létrehozásában. Ismertebb drámái: Dárday-ház, Kun László. Kocsy (Kotsi) Patkó János (1771-1842). Színé színigazgató, színháztörténeti irô. Wesselényi kolozsvári társulatának tagjaként a Rhédey-házban, 1792. nov. 11-én megtartott első magyar nyelvű előadáson ő mondta ki az első szót. Széles látókörű, művelt ember volt. Egy év múlva a társulat igazgatója lett, majd 1793-ban Kazinczy m f ordításában, saját címszereplésével bemutatta a Hamletet. Ó vitte színre az első Schiller-drámát is magyar nyelven (Haramiák), valamint ő írta az első magyar opera szövegkönyvet Ruzitska Béla fuása c. operájához. Korában a természetes színpadi beszéd ttörője volt. 1808-ban visszavonult a színtársulat vezetésétől. Komlósy (Komlóssy) Ferenc (1797-1860). Színész, színigazgató es szlnmúfordító. Az 1820-as, 30-as években Szegeden," Miskolcon, Kassán állomásozott társulatával. 1838-ban a Pesti Magyar Színház rendezője volt. Egy év múlva újra vándortársulatot szervezett, s Petőfi is játszott nála 1843ban. 1844-ben felhagyott a színészettel. Komlóssy né Czégényi Erzsébet (1805-1855). Színésznő. Színigazgató" férjével járta a vidéket.
