Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

I. fejezet - 1. A városligeti artistaműsorok múltja

re az itt tartózkodó gavallérok angol szokás szerint lóversenyt rendeztek. Jobb pálya hiányában a Városerdőben két angol vérű kanca futott." (2) 1808-ban II. Lipót császár fia, József nádor, aki szorgalmazta a Városerdő rendezésének ügyét, úgynevezett Szépitő Bizottmányt hozott létre, mely függetlenül a város vezetőitől, azoknak alá nem rendelve és külön költségvetéssel foglalkozott e terület csinositásával is. A Szépitő Bizottmány rövidesen pályázatot hirdetett a Liget kialakítására. Rexa Dezső szép tanulmányában áll, hogy a pályázatot Nebbien Henrik kertészeti tanácsos nyerte meg, azonban túlzottan nagyszabású terveiben akkor megvalósíthatatlan változtatásokat javasolt. "Pihenő helyeket, lugasokat, vendéglőket, majorságot, gondolákat, játszó tereket és nagy stadiont tervez (térzene céljaira - a szerző). A közönséget zene, mutatványok, tánccsarnok, szökőkút és tűzijátékok szórakoztatnák. A mester a pályázat első diját, 200 aranyat ajánlott fel és ingyenes munkát igért a Liget újjáépítéséhez." (3) Nebbien terve az akkori anyagi lehetőségek alapján kivihetetlen volt, ezért nem valósulhatott meg a főváros számára szükséges Nemzeti Park. A Liget a későbbiek során park helyett mulató területté alakult, ponyvasátrakkal, verkliszóval, körhintákkal. A szórakozóhely felépülése a Ili. század húszas éveiben veszi kezdetét, s ekkor válik rendszeressé a Liget naponkénti látogatása. 1832-ben Kratochvill János, egy élelmes pesti fuvaros jóvoltából óránként társaskocsi indul a Ligetbe; felnőnek a József nádor telepitette gesztenyefák; röviddel a szabadságharc kitörése előtt a tavon is megindul az élet: télen a korcsolyázás, nyáron pedig a csónakázás. 1839-től halászversenyeket rendeznek itt halvacsorákkal. A környék lassan annyira népszerűvé válik, hogy meg Kossuth Lajos és Táncsics Mihály is gondolkodik azon, hogy a Városerdőt - 7 -