Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

IV. fejezet - A Fővárosi Nagycirkusz munkája 1945-1949 között

megjelenése, sikere. A szeptemberben bemutatkozott FNC műsor lényegében megtartja ezt a zsánert (félig-meddig varieté, néhány cirkuszi artistaszámmal), azonban uj produkciókat illesztenek az előadásba. A szeptemberi konstrukció: 2 Erisz, osztrák golyószám fiolf Hansen bűvész 3 Castellini akrobaták Eleki ikariai játékok 6 Hortobágyi u§ró akrobaták 4 Bartonelli legtornászok 3 Hellasz kerékpár mutatvány Pataki fejszámoló 2 Aeronasz légtornászok 3 Gervai kerékpár akrobaták Joe Kelly zsonglőr Ann Karen görkorcsolya száma Barrio bohoccsoport. A műsor kibirta, hogy naponta két előadást mutattak be, azonkivül a helyárakat tovább emelik a cirkuszban (3,50-től 16,- Ft-ig). A számok szinvonalat biztosítottak, érdeklődést keltettek. Figyelemre méltó az is, hogy a bérlők tovább emelték a magyar artisták számát. (Valószínűleg a szakszervezet erősödő nyomására.) X A népi demokrácia kormányzata 1949. szeptember 17-én a Fővárosi Nagycirkuszt államosította. Az állami kezelésbevétel után a műsorban nem történt változás (szezon vége volt, az előadásban dolgozó művészek szerződése októberig szólt), ennek ellenére az uj állami vezetés különféle technikai és szociális intézkedéseket tett. A cirkusz akkori igazgatója Barton Nándor artista (a 4 Bartonelli vezetője) lett, aki a cirkuszban történt korabeli eseményeket az alábbiakban közli: "Mint artista dolgoztam 1949 szeptemberében az akkori Olimpia Cirkuszban, mely a Göndör-Arvai tőkés csoport egyik vállalkozása volt. A Fővárosi Nagycirkusznak is - 57 -