Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

IV. fejezet - A Fővárosi Nagycirkusz munkája 1945-1949 között

Hadsereg alakulatai előtt; Ausztriában pedig mintegy 600 magyar artista és táncos lép fel. Egy artista küldöttség keresi fel a Szabadsá

g cimü lap szerkesztőségét azzal a céllal, hogy a Pesten élő, fellépési nehézségekkel küzdő varieté és cirkuszi artistákon segitsenek. (2) Az 1945-ös május elsején artistáink is felvonulnak a Hősök terére, és aznap délután gyermekek részére vegyes artistamüsort szerveznek. (3) Az ostrom időszakában néhány találat érte a Fővárosi Nagycirkusz épületét, különösen a tető szenvedett nagyobb károsodást. Ezt a kárt fokozta az is, hogy a német csapatok a cirkusz épületében istállót létesitettek, kivonulásuk után pedig a gazdátlanul álló épület felszerelési tárgyait - padokat, székeket, fakorlátokat stb. - a környék lakossága tüzelőként kezdte elhordani. A Göndör testvérek és Árvái Rezső - miután az SZDP ajánlásának segitségével megszerezték a bérleti engedélyt - rendbehozatták az épületen esett károkat, Göndör Ferenc saját felszerelését használta arra, hogy a cirkusz uj szezonjának üzemét elinditsa. A cirkusz környékéről elhordatták a törmeléket, a szemetet s az épületet alkalmassá tették a május 1-i délutáni gyermekelőadásra. Göndör Ferenc akrobata korábban ugró csoportot szervezett s ezzel már a harmincas években hazai és külföldi cirkuszokban szerepelt. Testvére, Göndör Miklós, ki a két világháború között Európa-szerte hirneves bűvészként dolgozott, s mint ilyen meglehetős vagyonra tett szert, vállalta, hogy a cirkusz anyagi beruházásait fedezi. árvái Rezső - mint már a III. fejezetben emiitettük - a harmincas évek elején Beketow Sándorral bérelte az FNC-t. Fiatalabb éveiben cirkuszi konferansz-, sprechstallmeisterként dolgozott. Tekintettel arra, hogy a korábbi bérlő - Fényes György - jobboldali múltját tekintve nem jöhetett számitásba a cirkusz bérleténél, igy a - 49 -