Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

III. fejezet - 2. A "Fényes" korszak cirkuszi műsorai (1936-1943)

el, hiresek voltak szines, képes cirkuszi füzetei, kis képes értesitői, melyek példányait nagy számmal nyomatta. A cirkusz műfaji sajátosságai általában kevéssé teszik lehetővé politikai modanivaló közlését. Fényes mégis megkereste a lehetőséget arra, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban a Horthy-idők politikai gondolatait, ideológiáját előadásaiban propagálja. Erre szolgáltak egyes revürészek, aholis többször alkalmaztak irredenta dalokat, soviniszta, revansista gondolatokat (

Magyarország nem volt, hanem lesz

! c. revüréí.z; irredenta slágerek, jelenetek a műsorban). (16) Fényes előadásai attraktivitás, vonzás szempontjából szigorúan alkalmazkodtak a pesti közönség igényeihez. Minden műsorához elégséges attrakcióról gondoskodott, ezeket a főszezonban kiegészítette, az utószezonban lassan csökkentette. Nem foglalkozott téli üzemeltetéssel, mert látta, hogy nincs akkora cirkuszi közönség Pesten, mely biztosan eltarthatna egy téli cirkuszt. Artistái között jó munkahangulatot teremtett. Jól ismerte művészei egyéniségét, családi életét, baráti körét, anyagi helyzetét. Nem egyszer tanácsokat, apró kölcsönöket adott és ezzel is igyekezett lekötelezni az artistát, készségesebbé tenni. Érdekes példa erre, hogy művészeivel gyakran nem papiron, hanem egyszerű kézfogással szerződött. (17) Fényes György működése uj vonást hozott a magyar polgári cirkuszterületre: a korábban általánosan romantikus, tradicionális, családi cirkusz helyett az üzleti alapon álló, modern kapitalista vállalkozást. Szigorú gazdasági tervezést folytatott, figyelte a nemzetközi artista piacot, kereste és kerestette az attrakciókat. Ezzel párhuzamosan gondos közönségkutatást végzett, s ilyen tapasztalatait felhasználta. A felbukkanó konkurrenciát kíméletlenül letörte s a maga számára Pesten monopolhelyzetet teremtett. Az artistákkal való kapcsolata - alkal^46 -