Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

III. fejezet - 2. A "Fényes" korszak cirkuszi műsorai (1936-1943)

mérlegét kívánjuk megvonni, abban a korábbiakhoz képest elég sok uj vonást fedezhetünk fel. Az uj tulajdonos emelte az előadások számát a cirkuszi főszezonban (julius, augusztus). Hétköznap három, vasárnap négy előadást tartott, ezzel tetemes gázsimegtakar

itást ért el, fokozta az artistaszámok kihasználtságát. Tekintettel arra, hogy ilyen műsorba nem iktathatott vadállatszámokat (ezek napi három előadást nem tudnak teljesíteni), műsorát tovább kellett igazitani a varieté látványosságok irányába. 1937-ben forrt ki az a műsortipus, melyet a továbbiakban egyre következetesebben alkalmazott. Nézzük meg közelebbről is: 1936 nyitó műsorában szerepeltek trapézmüvészek, lovas szabadidomitók, kerékpár akrobaták. A műsor további része varieté jellegű, melyben a varieté, humor és a tánc dominál. A humort szinpadi jelenetek (Hacsek és Sajó), nagy létszámban felvonultatott bohócok (Zoli, Deddy, Jacky, Mosca és segédeik) valamint a .Rivels testvérek képviselték. Az egész műsor során felléptek táncosok, egy alkalommal pedig gyermekbalett. Az 1938-as főszezonban is - mint a korábbi esztendőben - erősitette, átalakította műsorát. A kiiktatott Rivelsék helyett műsorba illesztett két kiváló zenebohócot, két különleges állatszámot (varieté állatszám: medve és majom), uj bohócokat nagy tréfákkal (entrée), nagymértékben szélesítette az artista zsánerokat (lábzsonglőr, excentrikus produkció, zsonglőrök, ikária, ugró akrobaták). Mint szembetűnő, ezek az attraktiv változtatások is a varieté irányába közelitették a műsor jellegét. Fényes mindig vigyázott arra, hogy az artista zsánerok minden esztendőben változzanak a Fővárosi Nagycirkusz porondján. Igy pl. az 1939-es szezonban az uj zsánerok között addig nem látott beszélő babákat, humoros aKrobatákat, erőmüvészeket, női trapézmüvészeket, illuzionistákat, kerékpáros zsonglőröket, nőimitátort stb. léptetett - 43 -