Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

III. fejezet - 2. A "Fényes" korszak cirkuszi műsorai (1936-1943)

mértékben artisták (varietémüvészek) adták elő. Nem lépett fel a porondon egyetlen állatszám se. A gondosan előkészített, alaposan megrendezett műsor szép anyagi sikerrel zárult. Fényes azonban tudta, hogy ilyen műsorokkal a Városi Cirkuszt tartósan üzemeltetni nem szabad, mert az a cirkuszi közönség csökkenését, a műfaj lassú elhalását eredményezi. Ezért még az évad vége előtt keresztül utazta Európát, Amerikát és Pesten addig ismeretlen nemzetközi attrakciókat szerződtetett a következő évadra. 1937-ben bemutatott műsora erősebben cirkuszi jellegű, tarkitva vadállat és lovasszámokkal, trapéz akrobatákkal, zsonglőrökkel. Mivel szive mégis a varieté műfaj felé huzza, abban bizik leginkább, az előadások második része varieté. Igaz, ebben a műfajban a legjobbak léptek fel: a Rivels testvérek. Ez a műsor a pestiek számára sokáig emlékezetes volt. Az önmagában is attraktiv előadást a főszezonban (julius, augusztus) tovább erősítette, uj állatszámot hozott (medvéket), beiktatott egy amerikai zeneszámot, énekes akrobatákat léptetett fel stb. Ez lényegében további revüsités volt, az előadás műfajának megfelelően. Munkájának sikerét, anyagi megerősödését segitette a kezdődő háborús konjunktura is, melynek jellemző vonása, hogy a pesti szórakozóhelyek, varieték száma gombamódra szaporodik. Mig 1929-ben a gazdasági válság kezdetén csupán egyetlen varieté marad meg (Royal Orfeum), 1940-ben már összesen 24 varieté, bár, műsoros szórakozóhely nyitott ki esténként a fővárosban. Fényes cirkuszmüsora a klasszikus polgári hagyományokon épült, felhasználta a korban széleskörűen elterjedt revüsitési törekvéseket, újításokat. A tulajdonos gyors tapasztalatokat gyűjtött és alkalmazott a külföldi cirkuszoktól; nagy gondot fordított a cirkusz berendezéseinek, helyiségeinek és egész környékének rendjére, - 39 -