Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

III. fejezet - 1. Uj bérlők, új műsorok (1919-1933)

halálkerék lovasszám villámlovas lovas revürész Ez a műsor - mint látható - felemás, hiányzik belőle a cirkuszban vonzó állat és bohóc produkció, ezt pedig csakis az egész műsort átható revü rendezéssel, számokkal lehetett volna pótolni. A megoldás tipikus példája a helyi jellegű kisérletezéseknek. Nem sok ujat mutat egy későbbi műsor sem (1929): cowboy szám bohócok Beketow, lóidomitás jelenetek színészekkel számoló kutya ugró akrobaták motoros forgószám revütánc Külön hiba, hogy egyik műsorban sem találhattunk olyan artista produkciót, amely nemzetközi szempontból e korban attrakciónak számitott volna. A Pesti Hirla

p 1929 áprilisában hatásvadász cikkben kürtölte világgá, hogy "Beketow Mátyás, a népszerű pesti cirkuszigazgató a Dunába ölte magát," Majd részletesen tudósitott arról, hogyan kötötte lábára a követ a csődbe jutott vállalkozó, aki egy éjszakai hajóra szállt öngyilkossága elkövetése végett. A cikk nem mélyed el Beketow tragédiájának mélyebb, gazdasági, műsorpolitikai okaiban. Ezeket az okokat már a fentiekben körvonalaztuk. Ehhez még annyit, hogy Beketow meglehetősen könnyelmű életet folytatott, nem tudott kellően bánni gazdasági eszközeivel és a kialakuló súlyos gazdasági válság pénztelensége, a cirkusz látogatottságának csökkenése hatására már artistáit sem tudta kifizetni. Beketow halála után fia, Sándor (Alex) vette át a család megbízásából apja munkáját. Hamarosan társat vett maga mellé, egy Árvay Hezső nevü vállalkozót. (Árvay ké- 54 -