Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

II. fejezet - Beketow mátyás, a Városi Cirkusz bérlője (1904-1919)

A cirkusz- és varietémüvészek nehéz munkájuk után késő éjjel különböző kávéházakban jöttek össze, ahol különböző köröket, asztaltársaságokat szerveztek. Ezekben a nagyrészt baráti társaságokban beszélték meg egymással szerződéseiket, sérelmeiket, néha felvetettek művészeti kérdéseket is. Nagyobb asztaltársaság alakul 1895. február 26-án "Tischgesellschaft Artist" néven. Elnöke Skokk Emil, német származású varieté komikus. A cél baráti összejövetelek rendezése, szegény artistagyerekek segélyezése. JÓSZÍVŰ artisták emelték a társaság pénzalapját, mely ebben az időben csupán néhányszor tiz forintra rúgott. Ekkoriban Budapesten egy német nyelvű artistalap is jelent meg: Internacionale Artisten Revu

e (IAR

). Egy esztendővel később több asztaltársaságból alakult meg a Vulcan (Humanitaere Tischgesellschaft Vulcan). Jelvényük piros-fehér-zöld beosztású pajzs, a fehér mezőben felirattal: Vulcan. Végül 1897. VI. 7-én a Vulcan nevét Budapesti Artista Egyesületre változtatta. A BAE* a XIX. század utolsó esztendejében avatta fel zászlaját, melyet a terézvárosi templomban áldottak meg, majd népes artista felvonuláson hordoztak végig. 1906-ban a BAE kiterjesztette munkáját az egész ország területére és nevét Magyar Artista Egyesületre változtatta. (9) Az uj egyesület munkájába hamarosan beleavatkoztak a különböző cirkuszok és varieték tulajdonosai. Sokszor előfordult, hogy az elnök vagy a vezetőség több tagja cirkusz-, illetve varietétulajdonos volt. így az artista érdekek, különösen a cirkuszban dolgozó artisták érdekei szinte egyáltalán nem érvényesültek. 1908-ban (a Városi Cirkusz felújításának és áthelyezésének évében) artistagyűlést tartottak, ahol az egész ország artistái hallatták szavukat. Többen birálták azt a módszert, ahogy a Budapesti Artista Egyesület - 26 -