Cenner Mihály: Magyar színészportrék II. rész: Festmények, szobrok, domborművek a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 18., Budapest, 1966)

Bevezető

A másik érdekes festmény ugyancsak nem hivatásos festő ecsetje alól került ki: Mátrai Betegh Béla, a kolozsvári Nemzeti Szinház rendezője lefestette E. Kovács Gyulát Othello szerepéhen. A jól sikerült kis kép még a tengerpartot ábrázoló háttérre is enged egy pillantást. Ebben a gyűjteményben érdekes még Szathmaryné Farkas Lujza, a nagy komika szigorú tekintetű, puritán egyszerűségű portréja Zilzer Antaltól, Pállik Béla 1865-ben készült festménye Kassai Vidorról, Rakodczay Pálnak egy eddig ismeretlen, fiatalkori képe, valamint a zilahi Weselényi Miklós szobrot ábrázoló fénykép,amelyen a jobbágy alakjában Szentgyörgyi Istvánt, Kolozsvár nagy szinészét mintázta meg Fadrusz János és ezt a tényt a képre sajátkezüleg irt soraival erősítette meg. A Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztályán (Kiscelli Múzeum) különösen két érdekes szinészportré vonja magára a figyelmet: Lendvay Márton szerepes képe, Zampa szerepében, Hóra Alajos szignálatlan festménye. A múzeum lajstromozása szerint a kép az ifjabbik Lendvayt ábrázolja és a 60-as években készült. Épp igy lehet azonban az idősebb is, aki ezt a szerepet 1847-ben játszotta először, hiszen Hóra már a 30-as évek derekától ismert festő volt. A festmény jól sikerült másolata a Széchényi Könyvtár Szinháztörténeti Osztályán található. Ugyancsak a Kiscelli Múzeumban találtuk meg Canzi Ágost 1851-ben készült olajfestményét, amely a színészt színpadon, szerepben ábrázolja. A szinész feltehetőleg id. Lendvay Márton, a szerep lehet az 1850-ben bemutatott darabok, illetve játszott szerepei közül: Scribe-Legouvé Lec

ouvreur Adri enne—

ben Móric szász gróf, Gutzkow Uriel Acosta címszerepe, vagy Dumas Hermann gróf címszerepe. A képet mint Canzi művészetére jellemzőt, közli Lyka Károly Nemzeti ro mantika c. munkájában.