Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Törvényhatósági egyesületi ügyintézés és forrásai

Törvényhatósági egyesületi ügyintézés és forrásai Az egyesületek elsőfokú ellenőrzése a törvényhatóságokat illeti. Budapesten 1873-tól egyesületi hatóság a főváros tanácsa, 1930-tól, a közigazgatási reform végrehajtass után a polgármester; jogkorét a polgármesteri ügyosztályokat vezető főtisztviselők, a tanácsnokok utján gyakorolja. Az egyesületi ügyeket kezdetben a fővárosi tanács IX. ipar-, rendészeti és szegényügyi ügyosztálya intézte, 1883-től a különálló I. jog, ipar és rendészeti ügyosztály, majd 1900-tól a IX. közjótékonysági ügyosztály. Egyesületek segélyezése, egyes ügyeik véleményezése ezenkívül az egyesületek céljának megfelelő más ügyosztály irataiban is megtalálható /oktatás stb./. 1912-től, a már régóta tervezett belső közigazgatási átszervezés megvalósítása után, az egyesületi ügyekben is szakigazgatási specializálódás van, ami igen hasonlit az egyesületi ügyek minisztériumi főfelügyeletének megosztásához. Az egyesületi ügyeknek van központi ügyosztálya, a közjogi-katonai-illetőségi ügyeket intéző ügyosztály. Ez a főváros összes egyesületének központi nyilvántartását is vezeti /iratai 1926. évtől elpusztultak/; a tudományos és művészeti célú egyesületek összes ügyei azonban ettől kezdve az ügyintézésben elkülönülnek a többi kulturális egyesülettől, gazdasági és egyéb egyesületektől, amelyek ügyeit más különálló ügyosztályok intézik. A tudományosművészeti célú egyesületek ügyeit intéző ügyosztályok iratai 1926 után nem maradtak fenn, s az egyéb közoktatási vonatkozású kulturális egyesületek és szociális egyesületek ügyeit intéző ügyosztályok iratai is hiányosak. A kulturális-művészeti, szociális egyesületi ügyeknek kutatása azonban, egységes segedletekuen, a szinháznyitási engedélyeknél ismertetett tanácsi, majd polgármesteri ügyosztályok közös mutatókönyvei segítségével történhet. Ezek a - 8*7 -