Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Egyesületi nyilvántartások, összeírások, kimutatások

ban. Nemcsak az egyesület alapadatait, de esetenkint működése jellemzését, gazdálkodása állását is mutatják. Egyes, az egész fővárosra kiterjedt összeírásokat eredetiben küldtek meg a belügyminisztériumnak, igy a fővárosi tanácsi iratokban nem maradt nyomuk: pl. az 1919-ben elrendelt összeirás törvényhatósági végrehajtásánál. Közművelődési egyesületek alakulására, a tagok számára, vagyoni állagukra, bevételeik-kiadásaik állására vagy megszűnésére a Fővárosi Statisztikai Hivatal részéről 1894-től kezdődően kiadott statisztikai évkönyvekben /1873-ig visszamenően/, de más statisztikai kiadványokban is találhatók kimutatások. A kezdeti időszakra vonatkozó adatok ellenőrző kutatásra és alapos kritikára szorulnak; egyesületi adatfelvételeinek iratai ugyanis nem maradtak hátra. További összesitő egyesületi kimutatások az ellenforradalom időszakából maradtak. Egyesületekről és vezetőségükről szóló kimutatások 1922-ben az emiitett rendeletek végrehajtásához kapcsolódnak. Irataikból külön csomó van, ugyanitt a fővárosi kerületek összesitő egyesületi 24 kimutatásai is megtalálhatók. * A nyilvántartott egyesületek száma 1924-ben 1251, 1933-ban 2240 volt; ezen 10 esztendő alatt főleg a kulturális egyesületek csoportja 2S gyarapodott létszámban. 1932-ben a Fővárosi Statisztikai Hivatal országos egyesületi statisztikai felvételt végzett és a főváros eredményeit Budapest egyesülete

i c. külön feldolgozásban publikálta. A kiadvány befejező részében az összes budapesti egyesületek 1937. évi adatait közli, megadva az 26 egyesület nevét, alapítási évét, taglétszámát. 1932-ben a művészeti, közművelődési és népművelési célú egyesületek bejelentését a vallás- és közoktatásügyi miniszter is elrendelte. Budapesten az egyesületek bejelentéseit a polgármester megbízásából a főváros iskolánkivüli népművelési bizottsága gyűjtötte össze; az egyesü- 05 -