Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)
Egyesületi jog, egyesületek alakítása és hatósági felügyelete
jogszabályok korlátozó intézkedéseit állitotta vissza. Uj - egyesület alakitásának tilalma alól, közérdekű indokok esetén, továbbra is a belügyminiszter tehet kivételt. Ez az intézkedés mindvégig érvényben maradt. Még 1919-ben a belügyminiszter az egyesületeket országosan felülvizsgálQ ta * és az egyesületek kebelében a tagok „kommün alatti magatartás"-a felől inditandó vizsgálatot és igazolási elQ járást szabályozta. Ezt követően, a kiadott megszoritások ellenére, uj egyesületek alapítására irányuló kérelmek özönlötték el a minisztériumot, amint azt egy másik körrendeletben olvashatjuk. Ennek nyomán került sor az eddigi gyakorlatban már nagyrészt kialakult egyesületi alapszabály formák és kellékek szigorúbb szabályozására. Az alapszabálynak az egyesület cimét, székhelyét, működési területét, hivatalos nyelvét, pecsétjét, jelvényét, célja körülirását, a tagok felvételét, osztályozását, jogait, kötelezettségeit, az egyesületi intéző szervek és működésűk jellemzését, az alapszabályok módositását, az egyesület esetleges feloszlása és a vagyona hovaforditására vonatkozó határozatok részletes leirását kellett tartalmaznia."'" 0* 1919-től kezdődően az alapszabályokkal együtt kellett felküldeni kormányhatósági jóváhagyásra az egyesületi tisztikar és alapitó tagok névjegyzékét is. Mindez valójában nem volt más, mint a legteljesebb rendőri ellenőrzés, amint arra további rendelkezéseket láthatunk a fővárosi tanács és polgármester bizalmas irataiban. 1922-ben a trianoni békeszerződés katonai rendelkezéseiről kiadott törvény és végrehajtási rendelete az egyesületi alapszabályok korábbi rendelkezéseit is összefoglalta és egyben az uj egyesületek és azok vezetőségi tagjai jegyzékének az illetékes szakminiszter által a hi12 vatalos lapban való közzétételét rendelte el. * A feloszlatott egyesületek vagyonát a törvényhatóságok leltároz- 80 -