Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Egyesületi jog, egyesületek alakítása és hatósági felügyelete

hatóság egyesületi feladatait megszabó jogszabályoknak áttekintését igényelheti. Ezt a műkedvelői szinjátszást patronáló egyesületek nagyobb száma is indokolja. 1867 után az egyesületi jogot törvény nem biztosíthatta ; a törvényes rendelkezések hiányában kiadott rendeletek nagyobbrészt minden egyesületre vonatkoztak. A művelődés számos ágában működő egyesületek sokoldalú társadalmi befolyása azonban magával hozta az egyes társulások ellenőrzését fokozó kormánytörekvéseket, s az ilyen vonatkozású különálló jogszabályokat. 1867-től 1944-ig - nem számitva a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság időszakát - az egyesületi jog rendészeti ága nagy fejlődést mutat. A fokozódó állami beavatkozás jegyében módosult. Az ellenforradalmi korban pedig a kulturális egyesületek működésének kifejezetten állami irányitását látjuk. A következőkben feltárjuk az egyesületek működésére, azokon belül a művelődési egyesületekre vonatkozó levéltári forrásainkat. Egyesületi jog, egyesületek alakitása és hatósági felügyelete A belügyminiszter 1873-ban kiadott első rendeletében az egyesületek működését hosszú időre szabályozta, kivéve azonban azokat a társulásokat, amelyekre külön törvények vonatkoztak.

1" Egyesületek 1873 előtt is csak alapszabály tervezetüknek a kormányhatóság részéről történt láttamozása után alakulhattak; az alapszabály tervezetének kidolgozása pedig mindvégig az egyesület alapitóinak feladata volt. Minden egyesület megalakulásának alapfeltétele, hogy működési szabályzatának tervezetét illetékes törvényhatósága utján a kormánynak láttamozás végett bemutassa. Vég- 77 -