Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Színügyi adózás, törvényhatósági községi adók és hatósági díjak

ben az Operaház épitésére vonatkozó összefoglaló jelentések találhatók. Általános ügyviteli irattárának fennmaradt részében az Operaház épitésére két különálló iratcsomó is van. Ezek anyaga 1873-1890-ig terjed. Szinügyi adózás, törvényhatósági községi adók és hatósági dijak A főváros törvényhatóságának megalakításáról rendelkező, már emiitett törvénycikk felhatalmazására a főváros az állanadókra is vethet pótadót törvényhatósági szükségleteire; ezenkivül illetékeket, helypénzeket szedhet és a kormány engedélyével az államtól függetlenül uj adót is hozhat, AZ állami, és egyéb községi adóknak, az egyéni és társulati adózásnak elsődleges forrásai a fővárosi kerületi adószámviteli osztályok /adóhivatalok/ adókezelési iratai /adókönyvek stb./. Budapesten ezek nem maradtak fenn, nagy kárára a magánszínházak gazdaságtörténeti kutatásának. A fővárosi illetőségű állami adó-pénzügyi szervek /állami adófelügyelőségek, Budapesti kir. pénzügyigazgatóság/ iratai hasonlóképpen elpusztultak, csak jelentéktelen töredekük maradt fenn. Igy Budapesten fokozottabb jelentőségűek a törvényhatósági dijak, községi adók egyéb iratai és a másodfokú törvényhatósági adóigazgatás körében keletkezett adóügyi iratok, amennyiben a szinházak adózására vonatkoznak. Állami és községi adóügyekben másodfokon az 1876. évi VI. törvénycikkel országosan létrehozott törvényhatósági közigazgatási bizottság adóügyi albizottsága járt el: iratai csak a fellebbezett adóügyekre vonatkoznak, de mint források egyes esetekben részletesek és tájékoztató jellegűek. Nagyobb részükben azonban, ahol az elsőfokú hatóságoknak visszaküldték az alapiratokat, mint a másodfokon tömegesen intézett törvényhatósági ügyek iratai általá- 68 -